Gondoltam megírom ezt a posztot, mert idén sikerült jó sok tapasztalatot szereznem a borsóról. Sikerült szakaszosan ültetnem az ágyásokat, így gyűltek a megfigyelések. Mondta az egyik szomszéd bácsi, hogy úgyis behozzák egymást, de szerencsére nem lett igaza:) Az idei hideg tavasz ellenére még mindig a februári vetéseim voltak a legjobbak. Annak ellenére így volt, hogy csak április elején keltek ki azok az ágyások, amiket február 16-án és 21-én vetettem el. És a 16-ai jobb volt, mint a 21-ei. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy amit 21-én vetettem, az időközben félárnyékba került. Elhúzódott a kelése, és mikorra összeszedte magát, kilombosodott a mellette lévő körtefa. Pedig ez az ágyás igérkezett a legjobbnak. Ha nem lett volna ilyen hideg tavasz, akkor több napot kapott volna, jobb lett volna. Úgy figyeltem meg, hogy a borsó bizony a tűző napot kedveli. Bár ez lehet csak azért van, mert a nyári hónapokban már befejezi az életét, kora tavasszal pedig nem olyan erős a napocska. Legkorábban a Rajnai törpét vetettem, mert hát az elég fagyálló, jobb is lett mint a Kelvedon csodája. Bár június közepére a Kelvedon csodája is összeszedte magát, és extra nagy hüvelyeket produkált. Március 9-én ültettem el az első ágyást Kelvedon csodájából, az utolsót pedig április 14-én. Ez a fajta borsó nem szereti a hideget, idén márc 15-én még kapott belőle egy adagot. Lehet ennek volt köszönhető a gyenge kezdet, de aztán a meleg segítségével belehúzott. Bár szerintem a kánikula kicsit megviselte. Lehet azért is, mert nem locsoltam. Erre már nincs locsolóvíz keretem. Az április 14-ei vetés is elég jól szerepelt, így a Kelvedon csodája egész nyugodtan vethető még áprilisban is. Elég nagy hüvelyeket növesztett, bár a beköszöntő kánikula ennek sem tett jót.
Az az ágyás lett a legjobb, a termés kb. fele onnan jött le, amit legkorábban vetettem. Időben kikaróztam és még a nap is érte rendesen. Bár az is igaz, hogy nem ez az ágyás kapja a legtöbb napot, délután 4 után ott már árnyékban van a vetés. Valószínűleg a karózás nagyban hozzájárult ehhez az eredményhez. A borsótövek rendesen meg tudtak nőni, így többet teremtek, mint a karózás nélküliek. Azok összeborultak, nem kaptak elég fényt sem, nem fejlődtek ki rendesen. Nem kell egy bonyolult karózási rendszerre gondolni. Letűztem az ágyás két végére két botot, aztán egy damilt kifeszítettem közöttük. Nem volt egy bonyolult támrendszer, de elég volt nekik, aztán már a kifejlett borsótövek saját magukat is támogatták.
Szóval a karózás nagyon fontos! Elhatároztam, hogy legközelebb csak annyi borsót ültetek, amennyit ki is tudok karózni rendesen. A többi csak vetőmag pocsékolás.
Óriásira tud fejlődni a növény, ha van elég helye. Kicsit későn írtam meg ezt a posztot, de mentségemre legyen mondva, hogy még mindig van borsó a kertben. Nem akarják feladni, harcolnak az életükért. Amíg teremnek valamennyit, élhetnek:) Elférnek az ágyásokban is, bár most mini formában léteznek. A nagy növényt levágtam, a gyökere a földben maradt, és hajt a növény a gyökeréről rendesen. Itt látszik is a képen. Hihetetlen, de még mindig terem. Legalább gyűjti a nitrogént a paradicsomoknak.
Szóval a karózás nagyon fontos! Elhatároztam, hogy legközelebb csak annyi borsót ültetek, amennyit ki is tudok karózni rendesen. A többi csak vetőmag pocsékolás.
Óriásira tud fejlődni a növény, ha van elég helye. Kicsit későn írtam meg ezt a posztot, de mentségemre legyen mondva, hogy még mindig van borsó a kertben. Nem akarják feladni, harcolnak az életükért. Amíg teremnek valamennyit, élhetnek:) Elférnek az ágyásokban is, bár most mini formában léteznek. A nagy növényt levágtam, a gyökere a földben maradt, és hajt a növény a gyökeréről rendesen. Itt látszik is a képen. Hihetetlen, de még mindig terem. Legalább gyűjti a nitrogént a paradicsomoknak.
A minap, miközben a borsóágyásban guggoltam és szedtem a borsót, én is pont ezeken a dolgokon morfondíroztam és gondoltam leírom, de már nem kell ezzel bajlódnom. :)
VálaszTörlésTényleg fontos a karó! Én is elhatároztam még ott vizes üleppel az ágyásban, hogy jövőre karózok amennyit bírok, elfagyott hortenziaszárakkal fogom megtámogatni őket. És csak korán vetek, ami most terem az már nem olyan minőségű, amiért megéri csinálni. Persze örülök, hogy azért lett valamennyi, de az íze messze nem olyan, mint a tavaszi szedésűé.
Hát sajnálom, hogy elírtam előled a posztot:) Annak viszont örülök, hogy egyetértesz a végkövetkeztetésekkel. Találtam idén olyan borsót, amit május-júniusban kell elültetni, de végképp nem volt időm kipróbálni, majd jövőre.
Törlés