Mézontófű

Ahogy tavaly beharangoztam kipróbáltam idén a mézontófüvet. Nem volt sok időm nyáron a blogírásra, ezért sikerült csak most megírnom a tapasztalataimat. Legalább tudok mutatni nektek egy két napsütéses fotót, ebben a borongós őszi időben. Először is itt egy szép kép a veteményről:

És tényleg szeretik a bogarak is. Nem tudom ez milyen, nem méh az biztos. Remélem hasznos:

Igazából nagyon szép növény, szép virágai vannak. Remélem látszik a fotókról is. Akinek nem jön be a mustár az használhatja a mézontófüvet helyette. Zöldtrágyanövény, javítja a talaj minőségét, elősegíti a morzsalékos talajszerkezet kialakulását. A gyökérzete behálózza a talaj felső rétegét, ezáltal csökkenti a talaj kötöttségét. A mézontófű sűrű, bundaszerű borítást ad, ezáltal jó gyomelnyomó. Ciántartalmú bomlástermékei pedig távol tartják a fonálférgeket, és emellett elég dekoratív is. Szóval egy szó mint száz érdemes vele foglalkozni.
Összességében csak jót tudok írni a mézontófűről. Ezen a fotón látszik, hogy magtermesztésre is használható:

Eléggé drágán sikerült beszereznem a magját, ezért merült fel hogy kipróbálom vajon nekem sikerül e.  Sikerült! Nyilván így már zöldtrágyanövénynek nem használható. A kimagozott növényt a helyén hagytam és később elvetette magát, alatta már kel az új nemzedék. Felhasználható máshol vetésre is. A technológia meglehetősen egyszerű, a felmagzott szárakat egyszerűen el kell teríteni a leendő helyére, és betaposni a földbe. Egy kis eső után már ki is kel. Legjobb zöldtrágyanövényként a hatásfoka, ha kb 20 centis korában beforgatjuk a földbe, és újra vetjük. Ezt a fagyokig többször is eljátszhatjuk. Így nagy mennyiségű szerves anyag halmozható a földbe. Ha így akarjuk használni, akkor erre a célra jobb a mustár, mert erőteljesebb a növekedése, és jobban bírja a hideget is. Ősszel már kártevői sincsenek. Itt írtam róla korábban: zöldtrágyázás, mustár