Vöröshagyma felszedés

Sikerült a vöröshagyma felszedésével is elcsúszni idén, mint minden mással. Úgy látszik ez az év már csak ilyen. Nem történt baja, mert "szerencsére" nem esett az eső. Nem is tudom mikor esett utoljára, talán 3 hónapja. Ehhez képest még csak pár uborka tő adta meg magát, minden más él. Azt nem mondom, hogy virul is, ahhoz eső is kellene.

De vissza a hagymához. Idén nem volt olyan szép a  termés mint tavaly. Itt a tavalyi beszámoló: hagymaszüret.

Idén ültettem negyedkiló lila-, és negyedkiló vöröshagymát. A lilából ennyi lett:

Sajnos elég kicsik lettek, mint ahogy a fotón is látszik. Ez volt az első lilahagyma próbálkozásom. Azért ki kellene próbálni kedvezőbb évben is. Na majd jövőre! Csak legyünk pozitívak!
A vörösből pedig ennyi lett:

A vörösnek kb. a 80%-át szedtem ki eddig. Lett belőle egy óriási, a többi átlagos méretű. Sokkal jobb, mint a lila, de azért a tavalyi mögött messze elmarad, mind minőségben, mind mennyiségben. Most nem makóit ültettem, hanem valami német fajtát, mert tavasszal ezt lehetett kapni a mezőgazdasági boltban. Sajnos ki vagyok szolgáltatva a kereskedőknek, mert a dughagyma termelésem nem akar beindulni:) Végeztem már érzékszervi vizsgálatot is. A frissen felszedett hagyma, nem erős, inkább édeskés. Tavaly felszedés után a makói méregerős volt. Aztán tárolás közben vesztett az ízéből. Azt hittem a tavalyi aszályos időjárás miatt volt ilyen az íze. Most nagyobb volt a szárazság mint tavaly. Igaz a hagyma fajtája is változott.

A fokhagyma fajtái

Elérkezett a fokhagyma felszedésének az ideje. Mivel ez annyira nem ismert, (előre is elnézést kérek azoktól, akiknek már a könyökén jön ki az infó) kicsit kutakodtam utána milyenek is vannak. Kis hazánkban két fő fajtája terjedt el az őszi, és a tavaszi fokhagyma. Itt egy jó cikk a fokhagymákról: Termesszünk fokhagymát

Én ültettem őszit is és tavaszit is. Főleg azért, hogy tapasztalatokat gyűjthessek és leellenőrizzem, hogy a cikkben igazat írtak e. A vetőmagot (vagy inkább vetőgumót) mezőgazdasági boltban szereztem be. Jó drága volt, így legközelebb megpróbálok sajátot termelni.:) Nem is vetőmagnak mondanám, mert nem mag volt hanem fokhagyma fők. Azoknak a gerezdjeit ültettem el. Létezik belőlük mag is, de azok silányabb terméseket produkálnak, így azokkal nem kísérleteztem.
Az őszi fokhagymám így nézett ki május közepén:

Ősszel elkezdett kibújni a földből és tavasszal rendkívül hamar megnőtt, kihasználta a sok esőt. Szerintem sejtette, hogy pár hónap múlva nem sok nedvességben lesz része. A télen nem igazán ártott neki a méteres hó ami rajta volt, állítom még élvezte is a hűs hópihéket. Ennek ellenére a zord tavaszon (nem tudom emlékeztek e még rá, ebben a 40 fokos kánikulában) kicsit lefagyott a teteje, de szerintem ez nem vetette vissza a fejlődését. Kicsit már érettebben, de még mindig nem felszedhető állapotban, július elején ilyen volt:

Így nézett ki a tavaszi vetés május közepén:

A kép jobb oldalát kell nézni. Látszik, hogy szép zöld. Nemhiába ekkor még eső is esett rendesen.
 Itt pedig egy július elejei kép róla:

Egy pipacstő rontja az összképet, de mivel kedvenc virágom a pipacs, meghagytam ahol nem zavart különösképpen. Van aki gyomnak tartja, de olvastam már olyat róla, hogy a hasznos rovarokat a kertbe csalogatja. Szóval nem gyom, csak nagyon szívós növény :)
Visszatérve a fokhagymára, ezen a képen látszik, hogy még zöldebb, mint az őszi társa. Mostanra már utolérték egymást, és mindkettő felszedhetővé vált. Vártam, hogy biztosan beérjenek. Mivel kb. 1,5 hónapja nem esett számottevő eső, az érést semmi sem zavarta. Van előnye is a félsivatagos klímának.:)
Most pedig lássuk a termést. Ekkora lett a tavaszi:

Itt pedig az őszi látható:

Az igazság az, hogy nem  lettek túl nagy fők, nagyobbra számítottam. Olyan 3-3,5 cm átmérőjű az átlag. Ültettem még francia fokhagymát, ami jóval nagyobb fő volt szaporítóanyag korában, mint a másik két fajta. A kertemben nem nőtt nagyobbra, hanem ugyanakkorára, helyenként még kisebbre is, mint a magyar fajták:

Ugyanakkor jóval drágább volt, mint a magyarok. Kíváncsi leszek az ízére. A neten helyenként agyon dicsérik az aromáját, az illatát. Gazdasági okokból, meg azért is mert szkeptikus vagyok a túl drága dolgokkal szemben, egyenlőre csak 2 főt ültettem el. Gondoltam azért kipróbálom, mert csak izgatta a fantáziámat. Ősszel ültettem, mert hát ez őszi fokhagyma volt.  Vannak tavaszi fajták is, de én ehhez  jutottam hozzá. Eddig a méreteit tekintve alulmaradt a magyarral szemben. Ez lehet a kertem hibája, kap még egy esélyt idén ősszel, ezúttal a most megtermelt saját szaporítóanyagomból. Pár tő magot is érlelt, meglátjuk abból mi lesz ha elültetem.
Közben már érzékszervi vizsgálatot is végeztem. Elég jó íze volt, finom zsenge, jó csípős, de még nyersen is ehető. Megettem vagy 3 főt az egyikből, csak elfelejtettem közben, hogy ez az őszi volt vagy a tavaszi :)  Abban biztos vagyok, hogy nem a francia volt, azt majd a végére tartogatom. Szóval az érzékszervi vizsgálatot  kezdhetem elölről.
Amúgy nem sok gondom volt a fokhagymákkal. Kártevőjük nincs, kifüvezni is inkább csak az őszit kellett. Hála az idei "remek" időjárásnak a tavasziban még a fű sem nagyon nőtt ki. Szóval megéri ültetni, főleg annak aki nagyobb mennyiségben fogyasztja. Mostanában a boltokban nem nagyon lehet hozzájutni az extrémebb fajtákhoz. Szerintem ott már többnyire csak  kínai kapható.

Mulcsozás

A mulcsozást más néven talajtakarásnak hívják. A talaj takarásának felbecsülhetetlen jelentősége van a biogazdálkodásban. Általában valamilyen jól tömöríthető természetes anyagot használhatunk erre a  célra. Nem kell, hogy száraz legyen, hiszen zöld mulcs is létezik. Én lucernát használok, de lehet széna, faháncs, vagy a fűnyírásból származó fűnyesedék is. A gyümölcsfáim alá vetettem jó sokat belőle. Ha szükségem van rá, akkor  le tudom kaszálni frissen. Kettős haszna van, mert mivel a lucerna pillangós, nitrogént juttat a talajba, és megvédi a talajt a kiszáradástól mint mulcs anyag. Állítólag 3-4 éves lucerna ültetvény annyi tápanyagot juttat a talajba, mint egy kiadós marhatrágyázás. Ha kevés van belőle, akkor a frissen kaszált lucernát a növényeim öntözőtányérjára rakom, legalább 5cm rétegben így sokkal lassabban szárad ki alatta a föld. Kevesebbet kell locsolni, spórolok a vízzel és nem teszem tönkre a földet  a sok locsolással. A lassan bomló lucerna pedig még folyamatosan tápanyagot is juttat a növényeimnek. Az epret tavasszal így mulcsoztam le:

A talajtakarásnak a fentieken kívül még rengeteg haszna van. Kisebb mértékű a gyomosodás, így munkát spórolhatunk. A talajnedvesség megőrzésével kevesebbet kell öntözni. Támogatja a talajfelszín természetes megőrzését. Nem szárad ki a széltől, csökkenti a talajeróziót (például a nyári záporoknál).
A helyes technikája: legalább 15-20 cm vastag legyen megszáradás után. Ezen már nem tudnak átnőni a gyomok és a nedvesség sem párolog el. Az öntözést a növények tövéhez kell igazítani.
Ennyit az előnyökről, de sajnos hátránya is van, mint ezt pár héttel ezelőtt tapasztalhattam. A kertemben mostanában rengeteg a csiga, sajnos eléggé elszaporodtak. Még így hogy lassan 1 hónapja  nem esett az eső, és rekord meleg van, így is rengeteg van belőle. A mulcs alá gyűlnek, mivel ott nem szárad ki a föld. Ez még annyira nem is lenne gond, de mivel a mulcs a hasznos növényeket védi a kiszáradástól, így a csigák a növényeim közelébe kerülnek. Pár fiatal paradicsom tövemet teljesen elrágták, így kénytelen voltam a friss ültetésnél megszüntetni a mulcsot. Az epret is megdézsmálták, de azok elég jól kibírták mert gyorsabban fejlődött a növény, mint ahogy a csigák pusztították. A paradicsomnál csak a friss ültetésnél van esélyük, a vastag növényeket már nem tudják szétrágni. Szóval ezzel csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy akinek csiga van a kertjében, az óvatosan bánjon a mulcsozással. Tartsa rajta a szemét az ültetvényen, mert a csigák túl nagy károkat okozhatnak. A legszebb növényeimet elpusztították mire rájöttem, hogy mi is a probléma. Három csigarágott paradicsomtövet azért sikerült megmentenem. A félig elrágottakat hagytam a földön feküdni, amíg kicsit megerősödtek. Mikor már látszott, hogy megmaradnak, akkor raktam rájuk földet, mert valószínűleg eltörtek volna ha fölegyenesítem őket. Majd hoznak gyökeret az elfektetett szárakon is. A paprikákat és a bazsalikomokat nem lehetett így megmenteni, azok sajnos véglegesen elpusztultak. Mióta megszüntettem a mulcsozást nem volt ilyen kártételem, így biztos, hogy a csigák voltak a bűnösök

Őszibarack

Van egy régi őszibarackfa a kertemben. Persze van már két kicsi is a tavaly őszi telepítésből, de ez a bejegyzés az öregről szól. Szóval az öreg már nincs túl jó bőrben, kicsit már öreges:) Próbálom megifjítani több kevesebb sikerrel. Tavaly nem termett egy szemet sem. Mondtam is neki, hogy ha így folytatja, akkor cseresznyefa lesz a helyén. Ősszel még csak félig viccesen mondtam ezt neki, de tavaszra már kezdtem egyre komolyabban gondolni a dolgot. Egyetlen szerencséje volt, hogy  1 éves lucerna van alatta, és azt nem szándékoztam feltúrni.

Nem tudom hogy a fenyegetések hatására, vagy az időjárás miatt, de idén megemberelte magát. Gyönyörű barackokat termett:

Ez csak egy kis része a termésnek. Inkább nem szedtem le egyszerre az egészet, mert a fán jobban eltartható, mint nálunk. Meg úgy finom, ha minél jobban megérik, és némelyik még kemény volt.

Kicsit sok baj volt már ezzel a fával, tavaly eléggé tafrinás is volt (Idén szerencsére ezt sikerült kiküszöbölni). Viszont elszaporodtak rajta a levéltetvek. Érdekes, hogy más fámon nincsenek, csak az öregen. Csatarendbe állítottam a katicáimat, szóval már folyik ellenük a védekezés:

Ezen a képen csak egy példány látható, de azért voltak rajta dögivel. Azóta már látszik is a munkájuk "gyümölcse". Tavaly még próbáltam én is segíteni nekik Agrol Plusszal, de sokra nem mentem vele így idén rájuk hagytam a munkát teljes egészében. Szerintem hamarabb is végeztek a tetvekkel, mint amikor én is belekontárkodtam. Az Agrol Plusz valószínű nekik sem tett jót, hiába csak lenolaj van benne, azért katicáéknak sem lehet túl egészséges.
Ezen a képen látszik, hogy idén kitett magáért az Öreg:

Borsó tapasztalatok

Gondoltam megírom ezt a posztot, mert idén sikerült jó sok tapasztalatot szereznem a borsóról. Sikerült   szakaszosan ültetnem az ágyásokat, így gyűltek a megfigyelések. Mondta az egyik szomszéd bácsi, hogy úgyis behozzák egymást, de szerencsére nem lett igaza:) Az idei hideg tavasz ellenére még mindig a februári vetéseim voltak a legjobbak. Annak ellenére így volt, hogy csak április elején keltek ki azok az ágyások, amiket február 16-án és 21-én vetettem el. És a 16-ai jobb volt, mint a 21-ei. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy amit 21-én vetettem, az időközben félárnyékba került. Elhúzódott a kelése, és mikorra összeszedte magát, kilombosodott a mellette lévő körtefa. Pedig ez az ágyás igérkezett a legjobbnak. Ha nem lett volna ilyen hideg tavasz, akkor több napot kapott volna, jobb lett volna. Úgy figyeltem meg, hogy a borsó bizony a tűző napot kedveli. Bár ez lehet csak azért van, mert a nyári hónapokban már befejezi az életét, kora tavasszal pedig nem olyan erős a napocska. Legkorábban a Rajnai törpét vetettem, mert hát az elég fagyálló, jobb is lett mint a Kelvedon csodája. Bár június közepére a Kelvedon csodája is összeszedte magát, és extra nagy hüvelyeket produkált. Március 9-én ültettem el az első ágyást Kelvedon csodájából, az utolsót pedig április 14-én. Ez a fajta borsó nem szereti a hideget, idén márc 15-én még kapott belőle egy adagot. Lehet ennek volt köszönhető a gyenge  kezdet, de aztán a meleg segítségével belehúzott. Bár szerintem a kánikula kicsit megviselte. Lehet azért is, mert nem locsoltam. Erre már nincs locsolóvíz keretem. Az április 14-ei vetés is elég jól szerepelt, így a Kelvedon csodája egész nyugodtan vethető még áprilisban is.  Elég nagy hüvelyeket növesztett, bár a beköszöntő kánikula ennek sem tett jót.

Az az ágyás lett a legjobb, a termés kb. fele onnan jött le, amit legkorábban vetettem. Időben kikaróztam és még  a nap is érte rendesen. Bár az is igaz, hogy nem ez az ágyás kapja a legtöbb napot, délután 4 után ott már árnyékban van a vetés. Valószínűleg a karózás nagyban hozzájárult ehhez az eredményhez. A borsótövek rendesen meg tudtak nőni, így többet teremtek, mint a karózás nélküliek. Azok összeborultak, nem kaptak elég fényt sem, nem fejlődtek ki rendesen. Nem kell egy bonyolult karózási rendszerre gondolni. Letűztem az ágyás két végére két botot, aztán egy damilt kifeszítettem közöttük. Nem volt egy bonyolult támrendszer, de  elég volt nekik, aztán már a kifejlett borsótövek saját magukat is támogatták.

Szóval a karózás nagyon fontos! Elhatároztam, hogy legközelebb csak annyi borsót ültetek, amennyit ki is tudok karózni rendesen. A többi csak vetőmag pocsékolás.

Óriásira tud fejlődni a növény, ha van elég helye. Kicsit későn írtam meg ezt a posztot, de mentségemre legyen mondva, hogy még mindig van borsó a kertben. Nem akarják feladni, harcolnak az életükért. Amíg teremnek valamennyit, élhetnek:) Elférnek az ágyásokban is, bár most mini formában léteznek. A nagy növényt levágtam, a gyökere a földben maradt, és hajt a növény a gyökeréről rendesen. Itt látszik is a képen. Hihetetlen, de még mindig terem. Legalább gyűjti a nitrogént a paradicsomoknak.

Levendula betakarítás

Pár napja (Mancoka szavaival élve) megvolt a levendula betakarítás nálam is. Ez lett a végeredmény:

Szépen fellógattam a csokrokat a szőlőkötöző zsineggel. Amikor a kép készült két bokor még kimaradt, de azóta már azokat is elintéztem. Hirtelen nem is tudtam, hogy mit kezdjek majd a szárítmánnyal, így egy kicsit utánanéztem a dolognak. Megkérdeztem Anikót is, sok okosságot mondott. Végülis megfogadtam a tanácsát és úgy döntöttem egyenlőre nem kísérletezgetek, megy az egész a szekrénybe molyriasztónak. Úgyis olyan jó az illata, remélem jó sokáig megmarad. 

Az aratás után nem sokkal elkezdtem a  növényeim metszését. A legtöbb bokrot próbáltam úgy kialakítani, hogy szép legyen. Állítólag így kell. Itt egy videó róla: 

Angol nyelvű, de szerintem az is érteni fogja, aki nem tud angolul. Először megmutatja egy 1 éves, majd egy 2 éves, aztán pedig egy 3 éves növény metszését. Próbáltam én is utánozni. Ilyen lett az egyik bokor:

Egészen gömb alakja lett, nem?

Cseresznye kukacmentesítése

Nem tudom már hol olvastam, ezt a trükköt. Kipróbáltam és működik. Ide írom, egyrészt nehogy elfelejtsem, másrészt hogy ti is kipróbálhassátok. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tavalyi cseresznye termésben se volt túl sok kukac, de mindenképpen több mint az ideiben. Még a túlérett gyümölcsökben is alig alig találtunk kukacot. Szóval levonhatjuk a következtetést, hogy működik a módszer.

Lássuk a módszer lényegét. A dolog pofonegyszerű.  A fáról lehulló terméseket össze kell szedni, minél hamarabb,  és el kell távolítani a fa alól. A fáról lehulló kukacos cseresznyéből átkerül a kukac a földbe, és a következő termésig itt éldegél. Az összegyűjtött cseresznyéket a komposztba raktam, ami kb. 5-6 méterre volt a fától. Kicsit aggódtam, hogy túl közel lesz a fához, de nem volt gond, a cseresznyelegyek vagy elpusztultak a komposztban, vagy kikelve nem jutottak el a fáig. Állítólag először fölfelé repülnek, mert hát ideális esetben a fa alatt vannak ugye. Az én szempontomból végülis mindegy melyik történt, lényeg a  végeredmény az elenyésző mennyiségű cseresznyelégy. A fagyok előtt fel kell ásni a talajt a cseresznyefa alatt.  A cseresznyelégy lárvái a talaj felső rétegében élnek, és az ásással elrontjuk az életkörülményeiket. Így egy részük el fog pusztulni. Én decemberben ástam fel a talajt a fa alatt, közvetlenül a fagyok előtt. Megragadtam az alkalmat és adtam egy kis trágyát is a fának. Szerintem a cseresznyének sem árt egy kis talajlazítás, szellősebb lesz a talaj, meg a nedvesség is jobban be tud szivárogni. Ugyanezt elkövettem a meggyfával is. Ugyanaz a károsítója, mint a cseresznyének. Úgy tűnik ott is működik a módszer. Eddig a megevett és feldolgozott gyümölcsökben összesen 3 db kukac volt. Lassan véget ér a meggyszezon is, így ez a szám elég jónak ígérkezik.