2012. december 23., vasárnap

Boldog Karácsonyt kívánok minden Kedves Olvasómnak!




2012. december 18., kedd

Talaj a kertemben

Most hogy november végén ültettem pár gyümölcsfát, és ástam jó nagy gödröket, ennek kapcsán megcsináltam a kertem talajmetszetét. Le is fotóztam nektek. Megértettem végre, hogy az ilyen jellegű fotókon mért színes méterrudakat használnak, a colostokból sajnos túl sok minden nem látszik. Nem baj, majd kielemzem nektek, hogy mit is kellene látnotok.


A talaj termőrétege 30-40 cm, helytől függően. A kertem felső részében ezt a réteget közvetlenül a löszös réteg követi. Ránézésre azt mondtam volna, hogy homokkő, de sikerült találnom a környékről egy talajtani térképet, és aszerint lösz. Ha lefelé megyünk a kertben, úgy 20-30 méterrel lejjebb, van mégegy agyagos réteg a korábban említetteken kívül. Ez a réteg így néz ki.:


A legfelső humuszban elég gazdag réteg 30-40 cm vastag. Ezt követi  10-20 cm agyagos réteg, majd ez alatt van a kissé köves, löszös ásványi réteg (mállott anyakőzet). Az anyakőzet valószínűleg mészkő, mert a talaj kicsit meszes, de addig nem ástam le :)
Amíg nem volt meg a talajtani térkép arra tippeltem volna, hogy a kertem talaja humuszkarbonát talaj. Találtam róla képet a neten, és nagyon hasonlít a kinézete az én talajomra. Mivel a kertem alapja lösz, ezért csernozjom talajom van. Szerintem ez az egyik legjobb talaj ami Magyarországon található. Igazán szerencsés vagyok :)

Így néz ki a humuszkarbonát talaj. Ugye hogy hasonlít az enyémre, még a vékony agyagos réteg is megvan?
 
Ez pedig a csernozjom:

2012. december 13., csütörtök

Zöldtrágyázás, mustár

Manapság szerencsére egyre nagyobb hangsúlyt kap a zöldtrágyázás. Én is a lelkes hívei közé sorolom magam. Erre a célra a gyors növekedésű és nagy mennyiségű biomasszát adó mustár, mézontófű és olajretek a legmegfelelőbb. Ezek a növények az év bármely szakában vethetők, amikor elég nedvesség van a csírázásukhoz.
Nekem a mustár az egyik kedvencem, idén viszonylag nagyobb mennyiségben próbáltam ki a kertemben. Nagyon bevált, és betöltötte a funkcióját. Nemcsak zöldtrágyanövény, hanem jó méhlegelő is egyben. Nem kellett volna hagynom hogy virágozzon, mert úgy  a vízigénye fokozódik, de annyira szép virágai voltak, hogy nem volt szívem virágzás előtt levágni. Május végén így nézett ki a virágzó mustár a kertemben, rengeteg rovar, köztük méhek is seregestül látogatták :



Nem bántam meg, hogy hagytam kifejlődni, mert rengeteg termést hozott. Igaz csak kb 1kg-ot sikerült összegyűjtenem belőle, mert kissé szúrós termései voltak. A maradék sem ment kárba, egy része bevetette a helyet, ahol felvirágzott, és a komposzthalmok tetejére is jutott a magjából. Amúgyis a komposztra került volna a szára, amiből kitapostam a magokat, így keltek a kis mustárok a komposzt tetején is.
A keresztesvirágúak (ilyen a mustár, a repce és az olajretek is), megkötik a nitrogént és megőrzik a következő évre. Az ily módon tárolt nitrogén az utónövények számára közvetlenül hasznosíthatóvá válik.

A zöldtrágyának szánt  növényeket sok helyen azért termesztik, hogy a zöld részeket a talajba forgassák. Én is így cselekedtem:


A zöldtrágyanövények gyors növekedésűek és viszonylag igénytelenek. A  földbe forgatva őket javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát, a tápanyag-gazdálkodást, hozzájárulnak a szerves anyag mennyiségének növeléséhez, védik a talajfelszínt az eróziótól. Intenzív gyökérnövekedésük révén biológiai lazító hatást is kifejtenek. Akkor a legjobb a hatásfoka  a zöldtrágyázásnak, ha ezek a növények éppen elérik a virágzóképes kort, de nem hagyjuk őket virágozni, hanem beforgatjuk őket a talajba. A mustár és az olajretek mélyre hatoló, vastag karógyökerükön keresztül a felső talajrétegbe hozzák fel a tápanyagokat, ami az utónövény tápanyag felvételét könnyíti meg. Ez a két növény a  talajlakó fonálférgeket is pusztítja.
Azok a legjobb zöldtrágyanövények, amik kétszikűek és rövid tenyészidejűek, gyors fejlődésű növények. Ilyenek még a korábban említetteken kívül a somkóró, a csillagfürt és a mézontófű. Ezek szerteágazó, mélyre hatoló nagy tömegű gyökérzetet fejlesztenek.

Jövőre, ha sikerül magot szereznem belőle, akkor kipróbálom a  mézontófüvet, ami mellesleg kiváló  mézelő növény is. Ezt találtam róla a neten: "Őszi beszántása jelentős szervesanyagtömeget jelent, és ciántartalmú bomlástermékei szintén távol tartják a fonálférgeket. A kezdeti fejlődése nem túl gyors, de később a bundaszerű borítást adó állomány igen jó gyomelnyomó."
A zöldtrágyázásnál tehát a föld feletti vegetatív részek beásásával elsősorban nem a humusztartalom növekedését célozzuk meg, hanem nitrogénbőséget kívánunk elérni a talajban.

2012. december 8., szombat

Bűzafű II.

Biztos hallott már mindenki a búzafűről, amiből csinálják a búzafűlevet. Ez állítólag egy nagyon egészséges zöldturmix, manapság még a rák gyógyítására is használják. Na mármost gondoltam egyet, hogy én is kipróbálom tényleg olyan jó e. Elmentem a boltba és vettem méreg drágán tönkölybúza magot, mert ebből állítják ám elő a búzafűlevet (Aki nem tudná  csak azok kedvéért írtam le). Mivel ilyen drága volt, gondoltam, hogy utánanézek nem tudok én is termelni belőle vetőmagot. Kiderült hogy az egyik legigénytelenebb búzaféléről van szó. Sokkal igénytelenebb mint akármelyik másik hazánkban termelt gabonaféle. Itt találtok róla egy linket: Tönkölybúza termesztése
Ráadásul pelyvástul vetik, ami azt jelenti hogy még kicsépelnem sem kell. Nosza nekem se kellett több, még a tavasszal elhatároztam, hogy ezt muszáj kipróbálnom Kicsit elkéstem a vetésével, de talán nem lesz gond belőle, majd maximum később lesz aratás.Van időm, pár hét ide vagy oda.



A képeken látszik, hogy nem túl nagy területet foglal el a kertemből. Úgy gondolom igazán megéri kipróbálni mi lesz belőle. Sorokba vetettem, elég sűrűn, ahogy olvastam a cikkben. Elég rossz volt ültetni, mert teljesen átázott a talaj, és elég hideg is volt. Megoldottam a dogot, kicsit sáros lettem közben, de a cél szentesíti az eszközt. Természetesen utána be is takartam a magot, gereblyével, meg ahogy tudtam. Sajnos ebből a tapasztalatból kiindulva, ha nem lesz jobb kicsit az idő, akkor a tél alá vetés nálam idén elmarad. Pedig annyi helyen olvastam, hogy tisztára megjött hozzá a kedvem. Viszont ahhoz egy cseppet jobb körülmények kellenek.
Közben találtam egy remek cikket a búzafű termesztéséről. Ha lesz elég vetőmagom, jöhet a termesztése jövő tavasszal, vagy nyáron: Bűzafű termesztése

2012. december 5., szerda

Havas kert

Idén is leesett az első hó, nem úsztuk meg. Bár tulajdonképpen, mint kerttulajdonos örülnöm kéne, de valahogy mégsem örülök. Még rengeteg dolgom lenne a kertben, és abban kicsit akadályoz a hó. Ilyenkor  felpörög a munka, a lemaradt kertészek  igyekeznek utolérni magukat :)
Legelőször pár havas kép nektek:



Azért ennyire nincs szibéria nálunk, estére majdnem mind elolvadt, de azért szép volt amíg megvolt.
Nekem is van még pár tennivalóm, ahogy a képeken is látszik. Az első képen lévő paprika száraknak már rég a komposztban lenne a helyük, de ami késik nem múlik. Ezen kívül  kell még ásnom egy keveset. A  cseresznye és meggyfa alatti területet is tervezem felásni, mert állítólag ez megritkítja a  fa alatti földben telelő cseresznyelegyeket. A téli fagyok miatt élhetetlenebb lesz a környezet nekik. Nem volt sok kukac a cseresznyénkben, de azért nem árt nekik egy kis ritkítás. Még kicsi hátra van a répa kiszedéséből is. Viccesen néz ki a körömvirág a havas kertben. A hó kicsit lenyomta a virágszárakat, de azért még gyönyörűek: