Diólevél komposztálása II.

Most pedig itt vannak a tavaly beígért tapasztalataim a diólevél komposztálással kapcsolatban. Ez volt a tavalyi bejegyzésem: diólevél komposztálása. Úgy voltam vele, hogy egy év alatt az se baj ha nem bomlik le teljesen, mert vannak olyan részei a kertemnek ahol nem ártana egy kis csíraképződés gátlás. Túl sok a gyom arrafelé:)

Amint a képen látszik, lebomlott a szaporodásgátló anyag. Legalábbis gyomok ellen aligha lesz jó a komposzt. Valami fűféle nagyon erősen nő rajta, és maga a komposzt a zsíros feketeföldre hasonlít leginkább. Olyan mintha táplálóbb lenne, mint a többi. Na azt azért majd még meglátjuk. A további tesztelésre már van tervem. Idén még beleraktam a frissen lehullott leveleket alulra, a tavalyi egy éves komposztot raktam a  rétegek közé, a tavalyi maradékot pedig betöltöm a tetejére.  Aztán majd jön a teszt, ültetek a tetejére retket és spenótot. Így össze tudom hasonlítani a többi komposzttal. Ott ugye nagyon jól nőnek ezek a zöldségek, ha ezek egyáltalán zöldségek:) Esetleg még csinálok a közelében valamilyen kontroll csoportot, kontroll ültetést, hogy eléggé teljes legyen a kísérlet.
Itt pedig még egy újabb kép a tavalyi komposztról.  Kidobáltam a komposztgödör mellé, mert hát kellett a hely az újnak. Ugye milyen jó zsíros?  Ez pont most lett egy éves, nincs más benne csak diólevél. Igaz a többi komposztot még nem forgattam át, nem tudom azok hogy néznének ki, de ez elég jól néz ki. Kíváncsi leszek a kísérlet  folytatására a spenóttal  retekkel való beültetés eredményére. Nemsokára megejtem azt is, elvégre ki tudja meddig lesz még ilyen ragyogó idő. Aztán majd újra leírom ide az eredményt, nehogy én is elfelejtsem a tapasztalataimat.

Mi kerüljön a komposztba?

Új komposzthalmot üzemeltem be nem is olyan régen a kertemben (ez már a hatodik), ennek kapcsán gondoltam írok egy bejegyzést a fenti címmel. A többi komposztomat még nem sikerült átforgatni, érthető okokból, pedig némelyiket már nagyon kéne. Itt leírtam, hogy miért is: Őszi veteményezés 2013-ban is Nem baj, addig is érik, majd valahogy sort kerítek rá:)

Aki nem tud beszerezni istállótrágyát annak a legjobb szervestrágya a könnyen elkészíthető komposzt. A komposztba belekerülhet mindenféle kerti hulladék. Ebben az esetben még szállítani sem kell a  szerves hulladékot. Természetesen csak olyan szerves anyag jó, ami le tud bomlani. (A tejeszsacskó is szerves anyag, de ezer év alatt se bomlik le rendesen) Ide tartozik az ágnyesedék, lekaszált fű, lehullott levelek. A lekaszált füvet érdemes előbb zöldmulcsként hasznosítani. Ez egyfajta előkomposztálásnak is elmegy, ugyanakkor ez az egyik legjobb takaróanyag. Az ágnyesedéket összeapríthatjátok, de ne túl apróra, mert a nagyobb darabok lazítják a komposztot, így jobb a szellőzése. Ha nem tudjátok összeaprítani az is jó, akkor több időt kell szánni a komposztálására. A fáról lehullott levelek a legjobban komposztálhatóak, legkönyebben lebomlanak és ezáltal a legértékesebbek. Kivéve a diólevél, de azt lehet külön komposztálni, ahogy én is tettem itt: diólevélből komposzt. Nagyon jó a letermett borsó szára, igen sok értékes tápanyagot tartalmaz, főleg sok nitrogént. Mehetnek a komposztba az elnyílt virágok, a lehullott gyümölcsök. Ha az én módszeremet használod komposztálásra (amit megtalálsz itt: komposztálás), akkor nyugodtan tehetsz bele gyomokat is, mert ilyen körülmények között lebomlik a szaporítóanyaguk. Komposztálóládában nem biztos, arról nincs tapasztalatom.

Jó még a komposztba a konyhai hulladék. A zöldség és gyümölcshulladékok, vagy a krumpli héja ideálisak lebomlás szempontjából. Kisebb mennyiségben igen értékes a fahamu, a kávézacc és a kifőzött tealevelek. Széntüzelésű kályhák salakját ne rakjuk a komposztba, a szén égésekor sok mérgező anyag keletkezik, aminek egy része a salakban marad. A tojás héja is jól hasznosítható. Citrusgyümölcsök héját inkább ne rakjuk bele, mert az eltarthatóságuk miatt bekenik őket gombaölőszereket tartalmazó viasszal.

Ne kerüljenek a komposztba a le nem bomló anyagok. Ilyenek a műanyag zacskók, a fémhulladékok, cserép hulladék. A konzervdoboz, a kavics sem előnyös töltőanyag. Vigyázzunk az üveg darabokra! Ha  ilyet találunk a kertben azonnal gyűjtsük össze, mert sérüléseket okozhatnak. Jobb ha nem rakjuk a komposztba a húsevő állatok ürülékét (a kutya, macska is ilyenek), mert kórokozókat tartalmazhatnak, amelyek nem mindig pusztulnak el a komposztban. Az a jó komposzthalom ami olyan mint a szendvics: minél többféle anyagból áll, annál jobb. Itt egy szép kép az én legújabbamról:

 

Idén nagyon sok körtém termett a Bosh kobak fámon,  a romlottak (ami nem volt kevés) a komposztban kötöttek ki. Nagyon szeretik a méhek, tegnap 10 is falatozott belőle egyszerre. 

Ez a bejegyzés kicsit összefoglaló jellegűre sikerült, remélem azért élvezhető is volt.

Diólevél komposztálása

Annyi ellentmondásos információt olvastam a diólevél komposztálásáról, hogy úgy döntöttem kipróbálom magam, lássuk mi lesz belőle. Bevallom férfiasan még sosem próbáltam. Ha esetleg növekedésgátló anyagokat tartalmaz majd a diólevélből készült komposzt, azt is fel tudom használni. Majd a gyomok növekedését fogja akadályozni. Olyan területre fogom szétteríteni, ami gyomosodásra hajlamos.

Találtam egy cikket, ami bizakodással töltött el, mégis lesz ebből a dióból valami:) Vagyis nem valami, hanem komposzt: diólevélből komposzt

Azóta már meg is telt a kis komposztálóm. A szomszéd diófája is az én kertembe szemetel.
Egy év múltán pedig meg is vannak az első eredmények. Itt el is olvashatjátok őket: diólevél komposztálása II

Komposzthalmok

Ma megszületett a harmadik komposzthalom a kertemben. Az első, amiről képek láthatók ebben a bejegyzésben, már kezd betelni: Komposzthalom

A másik kettőről egyenlőre még nincs fotóm, de ami késik nem múlik. Mivel elég hosszú a kertem,  van vagy 90 m, kellett egy az elejére, egy a közepére és egy a végére. Az első, ami már kezd betelni, az  a középső részen helyezkedik el. Úgy tervezem, hogy rakok a tetejére (ha sikerül szereznem) jóféle trágyát.  Aztán takaró földet, és ültetek bele, mondjuk salátát, vagy esetleg borsót. Olyan lesz mintha dombágyás lenne, csak nem lesz túl magas. Legalább nem szárad ki annyira, és nem kell sokat locsolni.

Mindig fáj a szívem, meg persze meg is fulladok a füsttől, amikor mások az értékes kerti hulladékot elégetik, így fosztva meg magukat egy csomó értékes szerves anyagtól. Ez bűnös pazarlás és egyúttal környezetszennyezés is! Szagoljunk csak bele a levegőbe az úgynevezett tavaszi vagy őszi nagytakarítások idején, olykor valóságos szmog borítja a vidéket, miközben rengeteg értékes szerves anyag megy veszendőbe. A kerti hulladékok égetésekor annyi szén-monoxid keletkezik, amennyi a legforgalmasabb útszakaszokon egy nagyvárosban. Ha a komposzthalmaim elkészülnek, legalább 5-6 m3 friss komposztom lesz. Ha a hulladékot elégettem volna, akkor csak egy kis hamum lenne:) Az is jó, de korántsem ér annyit mint a friss komposzt. A komposzt sokkal több, mint tápanyagforrás, több, mint a talaj szerkezetét javító anyag. A komposzt az élő talaj jelképe.

Sokan esnek abba a hibába, hogy mindenféle komposztkészítő berendezést akarnak venni. Mondjuk ezt az áruházak generálják, amik mindenféle csodasilót árusítanak, jó borsos áron. Ezek aztán kiemelik a hulladékot a földből, ami ezért kiszárad, és ha nem locsoljuk akkor biztosan nem lesz belőle más, csak egy csomó szárított levél, fű vagy éppen banánhéj. Pedig egyszerű a megoldás, áss egy gödröt és kész a remek komposztsiló. A kiásott föld meg jó lesz takaróföldnek. Ezek után nem kell mást tenned, mint konyhai hulladékkal, a kertben található lebomló anyagokkal feltölteni a gödröt, meg még kicsit a föld fölött is folytatni. Nagyon magas azért ne legyen, mert akkor fenyegeti a korábban már említett kiszáradás veszélye. Ha így csinálod a komposztot, akkor a giliszták is könnyebben bele tudnak költözni, és segítenek a komposzt elkészítésében. Ha azt akarjuk, hogy a komposzt elég oxigénhez jusson, akkor szellőzőnyílásokat kell rá építeni. Legegyszerűbben ez úgy oldható meg, ha valamilyen üveget, mondjuk vízzel töltött ásványvizes palackot építünk be a komposzthalomba. Idővel ezt a palackot mindig feljebb és feljebb húzzuk, így a végén elkészül a szellőző kürtő. Ha jól csináltuk ez a kürtő a halom aljáig leér, és képes oxigénnel ellátni a lebontó szervezeteket. Idővel kitapasztaljuk majd mennyi szellőzőnyilás szükséges az optimális lebontáshoz..

Így néznek ki a készülő kürtők a komposzthalomban:

Na többek között ezért is kell komposztálni. Olvasd el a cikket!

Komposztáljunk

Elsőként egy cikk nektek Bálint gazdától, ahol kivesézi a komposztálás csínját-bínját. Jót tesz a komposztnak ha öntünk bele csalán, cickafarkfű, pitypang, kamilla és macskagyökér levet:

http://www.viragcenter.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3446:a-komposztalas-folyamata-hazilag&catid=10:kerteszkedjuenk&Itemid=58

Ha nem akarjátok túlbonyolítani a dolgot és elég nagy e kertetek, tudtok 1-2 m2-t a komposztra szánni, akkor elég ha ástok egy nagy göndröt, aztán abban komposztáltok. Erre a célra  a kerti és konyhai hulladék a legmegfelelőbb. Ügyeljetek rá, hogy le nem bomló anyagok és kövek ne nagyon kerüljenek bele.

Megszületett a komposzthalmom április18-án. Extra nagyra sikerült:

Bele is került az első réteg ágnyesedék, majd arra konyhai hulladék:

 A vizes palackok a szellőzőnyíllások lesznek. Kell belőle 6 a méret miatt. Első réteg betakarva, és még most sem értem el a földszintet: