Komposzthalmok

Ma megszületett a harmadik komposzthalom a kertemben. Az első, amiről képek láthatók ebben a bejegyzésben, már kezd betelni: Komposzthalom

A másik kettőről egyenlőre még nincs fotóm, de ami késik nem múlik. Mivel elég hosszú a kertem,  van vagy 90 m, kellett egy az elejére, egy a közepére és egy a végére. Az első, ami már kezd betelni, az  a középső részen helyezkedik el. Úgy tervezem, hogy rakok a tetejére (ha sikerül szereznem) jóféle trágyát.  Aztán takaró földet, és ültetek bele, mondjuk salátát, vagy esetleg borsót. Olyan lesz mintha dombágyás lenne, csak nem lesz túl magas. Legalább nem szárad ki annyira, és nem kell sokat locsolni.

Mindig fáj a szívem, meg persze meg is fulladok a füsttől, amikor mások az értékes kerti hulladékot elégetik, így fosztva meg magukat egy csomó értékes szerves anyagtól. Ez bűnös pazarlás és egyúttal környezetszennyezés is! Szagoljunk csak bele a levegőbe az úgynevezett tavaszi vagy őszi nagytakarítások idején, olykor valóságos szmog borítja a vidéket, miközben rengeteg értékes szerves anyag megy veszendőbe. A kerti hulladékok égetésekor annyi szén-monoxid keletkezik, amennyi a legforgalmasabb útszakaszokon egy nagyvárosban. Ha a komposzthalmaim elkészülnek, legalább 5-6 m3 friss komposztom lesz. Ha a hulladékot elégettem volna, akkor csak egy kis hamum lenne:) Az is jó, de korántsem ér annyit mint a friss komposzt. A komposzt sokkal több, mint tápanyagforrás, több, mint a talaj szerkezetét javító anyag. A komposzt az élő talaj jelképe.

Sokan esnek abba a hibába, hogy mindenféle komposztkészítő berendezést akarnak venni. Mondjuk ezt az áruházak generálják, amik mindenféle csodasilót árusítanak, jó borsos áron. Ezek aztán kiemelik a hulladékot a földből, ami ezért kiszárad, és ha nem locsoljuk akkor biztosan nem lesz belőle más, csak egy csomó szárított levél, fű vagy éppen banánhéj. Pedig egyszerű a megoldás, áss egy gödröt és kész a remek komposztsiló. A kiásott föld meg jó lesz takaróföldnek. Ezek után nem kell mást tenned, mint konyhai hulladékkal, a kertben található lebomló anyagokkal feltölteni a gödröt, meg még kicsit a föld fölött is folytatni. Nagyon magas azért ne legyen, mert akkor fenyegeti a korábban már említett kiszáradás veszélye. Ha így csinálod a komposztot, akkor a giliszták is könnyebben bele tudnak költözni, és segítenek a komposzt elkészítésében. Ha azt akarjuk, hogy a komposzt elég oxigénhez jusson, akkor szellőzőnyílásokat kell rá építeni. Legegyszerűbben ez úgy oldható meg, ha valamilyen üveget, mondjuk vízzel töltött ásványvizes palackot építünk be a komposzthalomba. Idővel ezt a palackot mindig feljebb és feljebb húzzuk, így a végén elkészül a szellőző kürtő. Ha jól csináltuk ez a kürtő a halom aljáig leér, és képes oxigénnel ellátni a lebontó szervezeteket. Idővel kitapasztaljuk majd mennyi szellőzőnyilás szükséges az optimális lebontáshoz..

Így néznek ki a készülő kürtők a komposzthalomban:

Na többek között ezért is kell komposztálni. Olvasd el a cikket!