2013. november 29., péntek

Búzafű idén is

Ez is egy összefoglaló bejegyzés lesz. Úgy néz ki sok ilyen lesz így az ősz végén, a tél elején.  Ebben az idei búzafű termesztésemről szeretnék írni nektek. Ebben a témában nagyot léptem előre tavalyhoz képest. Az idei termés elég jó lett:


Tavasszal nem mertem kifüvezni a veteményt, mert a búza az kb úgy nézett ki mint az egyik kiirthatatlan gyomnövényünk (most sajnos nem jut eszembe a neve), ezért kicsit füves az altalaj. Nem volt neki gond, simán kimagasodott belőle a növény.
A képen nem tűnik soknak a termés, de elég jó mennyiség lett, tekintve hogy szinte minden szem kikelt az októberi ültetéskor. Még az is amit elszórtam aratás közben. :) Az aratásból nem csináltam nagy ügyet, egyszerűen csak letördeltem a kalászokat, amit nagyjából szétmorzsoltam kisebb darabokra. Augusztus elejére értek be a kalászok teljesen. Később a szétmorzsolt kalászokat vetettem el, egyszerű módszerrel. Egyszerűen csak beástam a földbe :) Tavaly innen indultam, bolti méregdrágán árusított vetőmaggal, aminek kb. a fele ki se kelt: Búzafű II  Lehet én voltam a bűnös, mert a tavalyit kicsit későn ültettem el. Majd idén kiderül. Lesz egy elég korai ültetés, (vagyis az már meg is volt) meg egy későbbi. Lássuk melyik lesz a jobb.
Idén még jobbak a kilátásaim, mert a saját magam szaporított búzám sokkal jobban csírázott, bár lehet az ültetési idő is jobb volt. Íme a kelés:


Aztán ki ne fagyjon nekem! Próbaképpen tegnap is vetettem egy adagot, ha az október 12-ei vetés túl koraira sikerült volna. Búzában nincs sok tapasztalatom, bár lassacskán gyűlik.

2013. november 24., vasárnap

Kaktusz betakarítás

Mivel az időjósok szerint mindjárt itt a tél, kiszedtem a kaktuszaimat a kertből. Végülis egész sokáig kibírták, még 1 hét és nyakunkon a december.


Azért látszik, hogy tavaly óta hogy megnőttek. Volt kb. 20 olyan is, ami már nem fért a dobozokba. Vagyis elfért volna, csak akkora volt a gyökere, hogy betöltötte volna az egész dobozt. Itt a tavalyi bejegyzésem az első kertben nyaralásukról: Kaktuszok a kertben. Volt közöttük pár aloe is, élvezték a hirtelen megnőtt életteret. Némelyik akkorára nőtt, hogy alig fért el az új cserepébe. Elég jól bírták a sok vizet, csak egy ment tönkre, de az már a kiültetés előtt sem volt a toppon. Tegnap sikerült lebonyolítanom a beköltözést még az eső előtt. Azóta egyfolytában esik. Milyen jó lett volna ebből egy kevés augusztusban.


Belekeveredett pár amarillisz is a pozsgások közé, most már ők sem fértek el a korábbi cserepeikbe. Sajnos muszáj volt beköltöztetni őket, mert nem bírják a fagyokat. Kerítenem kellett nekik nagyobb cserepet, mert a régibe nem tudtam beletuszkolni őket. Kicsit megemberesedtek augusztusi kiültetésük óta. Végül több mint 100 db kaktuszt számoltam meg, némelyik már egész nagyra nőtt. Azért volt olyan sok hely itthon :) Őket nem fogom cserepekbe ültetni. Ezek a dobozok lesznek az otthonaik jövő májusig. Kicsit szorosan vannak, de ők állítólag azt szeretik. Mindenesetre nem tiltakoztak, mikor beraktam őket.

2013. november 20., szerda

Mézontófű

Ahogy tavaly beharangoztam kipróbáltam idén a mézontófüvet. Nem volt sok időm nyáron a blogírásra, ezért sikerült csak most megírnom a tapasztalataimat. Legalább tudok mutatni nektek egy két napsütéses fotót, ebben a borongós őszi időben. Először is itt egy szép kép a veteményről:


És tényleg szeretik a bogarak is. Nem tudom ez milyen, nem méh az biztos. Remélem hasznos:


Igazából nagyon szép növény, szép virágai vannak. Remélem látszik a fotókról is. Akinek nem jön be a mustár az használhatja a mézontófüvet helyette. Zöldtrágyanövény, javítja a talaj minőségét, elősegíti a morzsalékos talajszerkezet kialakulását. A gyökérzete behálózza a talaj felső rétegét, ezáltal csökkenti a talaj kötöttségét. A mézontófű sűrű, bundaszerű borítást ad, ezáltal jó gyomelnyomó. Ciántartalmú bomlástermékei pedig távol tartják a fonálférgeket, és emellett elég dekoratív is. Szóval egy szó mint száz érdemes vele foglalkozni.
Összességében csak jót tudok írni a mézontófűről. Ezen a fotón látszik, hogy magtermesztésre is használható:


Eléggé drágán sikerült beszereznem a magját, ezért merült fel hogy kipróbálom vajon nekem sikerül e.  Sikerült! Nyilván így már zöldtrágyanövénynek nem használható. A kimagozott növényt a helyén hagytam és később elvetette magát, alatta már kel az új nemzedék. Felhasználható máshol vetésre is. A technológia meglehetősen egyszerű, a felmagzott szárakat egyszerűen el kell teríteni a leendő helyére, és betaposni a földbe. Egy kis eső után már ki is kel. Legjobb zöldtrágyanövényként a hatásfoka, ha kb 20 centis korában beforgatjuk a földbe, és újra vetjük. Ezt a fagyokig többször is eljátszhatjuk. Így nagy mennyiségű szerves anyag halmozható a földbe. Ha így akarjuk használni, akkor erre a célra jobb a mustár, mert erőteljesebb a növekedése, és jobban bírja a hideget is. Ősszel már kártevői sincsenek. Itt írtam róla korábban: zöldtrágyázás, mustár


2013. november 2., szombat

Fiatal fáim

Régen írtam már az új telepítésű fáimról. Tavaly ősszel sikerült elültetni őket. Ebben a két bejegyzésben írtam róluk: Fát ültetek és Fát ültetek II.
A nagy nyári szárazság ellenére egészen jól néznek ki. Igaz a nyáron kisebb nagyobb intenzitással locsoltam őket, úgy látszik beérték ennyivel. Az almákból és a körtéből kordon fa lesz (szakszerűen Hungária sövény). Már látszik az alakjukon. A golden az szinte kordonnak nőtt még a kikötözés előtt is. Inkább hagytam rajtuk több ágat, mert ki tudja mi történhet velük még a tél folyamán. Legyen tartalék, ha letörne véletlenül a kiszemelt. Így néznek ki kikötözés után. A felső a golden spur, az alsó pedig a gála (érthetetlen nevén Tenroy):



Az idén rengeteget nőttek, sokkal többet mint a tavaly tavasszal ültetett Idaredem. Úgy látszik jót tesz nekik a kordon nevelés, vagy az is lehet egyszerűen csak jobb a helyük. Valószínűleg az ültetéskor kapott egy talicska trágya sem volt a kárukra. Szóval egy szó mint száz, nagyon elégedett vagyok velük. Ha jövőre is így fejlődnek, akkor nemsokára eszünk róluk.
A kajszik is nagyon nagyok már, az elmúlt egy év során teljesen megemberesedtek. Már a kisebbik is nagyobb nálam:



Az őszibarackok közül az egyik még kicsike (Red Haven), a másik viszont már elég nagyra nőtt (Suncrest). Úgy látszik ez a fajta nagyobb termetű. "Kicsi" korában is látszott már rajta, hogy ő lesz a nagyobbik. Egész takaros koronát növesztett a nyáron. Gondolkoztam rajta, hogy nem ártana neki egy kis zöldmetszés, de úgy gondoltam ettől most még megkímélem.


Úgy döntöttem idén nem ültetek több fát, egyenlőre a meglévőkkel foglalkozom. Kellene még majd a közeljövőben egy meggy és egy cseresznye. Még a helyüket próbálom megtalálni a kertben. Helyesebben a meggyé már megvan, a meglévő fa mellett lesz, éppen van ott a számára egy jó kis hely. A cseresznyén még gondolkodom.