Mézontófű

Ahogy tavaly beharangoztam kipróbáltam idén a mézontófüvet. Nem volt sok időm nyáron a blogírásra, ezért sikerült csak most megírnom a tapasztalataimat. Legalább tudok mutatni nektek egy két napsütéses fotót, ebben a borongós őszi időben. Először is itt egy szép kép a veteményről:

És tényleg szeretik a bogarak is. Nem tudom ez milyen, nem méh az biztos. Remélem hasznos:

Igazából nagyon szép növény, szép virágai vannak. Remélem látszik a fotókról is. Akinek nem jön be a mustár az használhatja a mézontófüvet helyette. Zöldtrágyanövény, javítja a talaj minőségét, elősegíti a morzsalékos talajszerkezet kialakulását. A gyökérzete behálózza a talaj felső rétegét, ezáltal csökkenti a talaj kötöttségét. A mézontófű sűrű, bundaszerű borítást ad, ezáltal jó gyomelnyomó. Ciántartalmú bomlástermékei pedig távol tartják a fonálférgeket, és emellett elég dekoratív is. Szóval egy szó mint száz érdemes vele foglalkozni.
Összességében csak jót tudok írni a mézontófűről. Ezen a fotón látszik, hogy magtermesztésre is használható:

Eléggé drágán sikerült beszereznem a magját, ezért merült fel hogy kipróbálom vajon nekem sikerül e.  Sikerült! Nyilván így már zöldtrágyanövénynek nem használható. A kimagozott növényt a helyén hagytam és később elvetette magát, alatta már kel az új nemzedék. Felhasználható máshol vetésre is. A technológia meglehetősen egyszerű, a felmagzott szárakat egyszerűen el kell teríteni a leendő helyére, és betaposni a földbe. Egy kis eső után már ki is kel. Legjobb zöldtrágyanövényként a hatásfoka, ha kb 20 centis korában beforgatjuk a földbe, és újra vetjük. Ezt a fagyokig többször is eljátszhatjuk. Így nagy mennyiségű szerves anyag halmozható a földbe. Ha így akarjuk használni, akkor erre a célra jobb a mustár, mert erőteljesebb a növekedése, és jobban bírja a hideget is. Ősszel már kártevői sincsenek. Itt írtam róla korábban: zöldtrágyázás, mustár

Zöldtrágyázás, mustár

Manapság szerencsére egyre nagyobb hangsúlyt kap a zöldtrágyázás. Én is a lelkes hívei közé sorolom magam. Erre a célra a gyors növekedésű és nagy mennyiségű biomasszát adó mustár, mézontófű és olajretek a legmegfelelőbb. Ezek a növények az év bármely szakában vethetők, amikor elég nedvesség van a csírázásukhoz.

Nekem a mustár az egyik kedvencem, idén viszonylag nagyobb mennyiségben próbáltam ki a kertemben. Nagyon bevált, és betöltötte a funkcióját. Nemcsak zöldtrágyanövény, hanem jó méhlegelő is egyben. Nem kellett volna hagynom hogy virágozzon, mert úgy  a vízigénye fokozódik, de annyira szép virágai voltak, hogy nem volt szívem virágzás előtt levágni. Május végén így nézett ki a virágzó mustár a kertemben, rengeteg rovar, köztük méhek is seregestül látogatták :

Nem bántam meg, hogy hagytam kifejlődni, mert rengeteg termést hozott. Igaz csak kb 1kg-ot sikerült összegyűjtenem belőle, mert kissé szúrós termései voltak. A maradék sem ment kárba, egy része bevetette a helyet, ahol felvirágzott, és a komposzthalmok tetejére is jutott a magjából. Amúgyis a komposztra került volna a szára, amiből kitapostam a magokat, így keltek a kis mustárok a komposzt tetején is.

A keresztesvirágúak (ilyen a mustár, a repce és az olajretek is), megkötik a nitrogént és megőrzik a következő évre. Az ily módon tárolt nitrogén az utónövények számára közvetlenül hasznosíthatóvá válik.

A zöldtrágyának szánt  növényeket sok helyen azért termesztik, hogy a zöld részeket a talajba forgassák. Én is így cselekedtem:

A zöldtrágyanövények gyors növekedésűek és viszonylag igénytelenek. A  földbe forgatva őket javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát, a tápanyag-gazdálkodást, hozzájárulnak a szerves anyag mennyiségének növeléséhez, védik a talajfelszínt az eróziótól. Intenzív gyökérnövekedésük révén biológiai lazító hatást is kifejtenek. Akkor a legjobb a hatásfoka  a zöldtrágyázásnak, ha ezek a növények éppen elérik a virágzóképes kort, de nem hagyjuk őket virágozni, hanem beforgatjuk őket a talajba. A mustár és az olajretek mélyre hatoló, vastag karógyökerükön keresztül a felső talajrétegbe hozzák fel a tápanyagokat, ami az utónövény tápanyag felvételét könnyíti meg. Ez a két növény a  talajlakó fonálférgeket is pusztítja.

Azok a legjobb zöldtrágyanövények, amik kétszikűek és rövid tenyészidejűek, gyors fejlődésű növények. Ilyenek még a korábban említetteken kívül a somkóró, a csillagfürt és a mézontófű. Ezek szerteágazó, mélyre hatoló nagy tömegű gyökérzetet fejlesztenek.

Jövőre, ha sikerül magot szereznem belőle, akkor kipróbálom a  mézontófüvet, ami mellesleg kiváló  mézelő növény is. Ezt találtam róla a neten: "Őszi beszántása jelentős szervesanyagtömeget jelent, és ciántartalmú bomlástermékei szintén távol tartják a fonálférgeket. A kezdeti fejlődése nem túl gyors, de később a bundaszerű borítást adó állomány igen jó gyomelnyomó."

A zöldtrágyázásnál tehát a föld feletti vegetatív részek beásásával elsősorban nem a humusztartalom növekedését célozzuk meg, hanem nitrogénbőséget kívánunk elérni a talajban.