Facebook Biokert

Még nem is meséltem nektek, hogy csináltam tavaly év végén a facebookra egy Biokertről szóló oldalt. Így néz ki:

Persze direkt nem szóltam róla, mert azt akartam hogy mielőtt reklámozom legyen rajta szakmai anyag is. Most már egy csomó, nagyon érdekes bejegyzés került fel az oldalra. Van egy webkamera, bevallom nekem ez az egyik kedvencem. Valahol Észtországban működik, ahol egy vadetetőt kameráztak be. Nappal sok madarat és őzet lehet látni, nagyon aranyosak. Elárulom én már láttam egy rókát is. Naplemente után meg jönnek a vaddisznók. Ha szerencsétek van, akár 14-et is láthattok egyszerre.

Ha van kedvetek csatlakozzatok az oldalhoz, lájkoljátok (Tetszikeljétek).  Itt tudjátok megtenni: Facebook Biokert Aztán ha van valami érdekes híretek ami a biokert témába vág, ne habozzatok, osszátok meg az oldalon. Lehet témába nem vágó dolgot is, ha érdekes, és úgy gondoljátok másokat is fog érdekelni. Eddig van már bejegyzés ott a komposztálásról, van két időjárás előrejelzés. Az egyik egész éves, a másik májusig szól. Aztán van érdekes videó a kubai olajcsúcsválságról. Ennek a vége az lett, hogy Kuba az 1990-es években pár év alatt áttért a biogazdálkodásra, de többet nem árulok el, mert nem akarom lelőni a poént. Akit érdekel az nézze meg itt: Biokert

Eddig még csak kevesen fedezték fel az oldalt, de azért megtalálható a facebookon, és akit érdekel a téma az csatlakozik az oldalhoz. Remélem hamarosan jó sokan leszünk, és így is terjednek a biokertes eszmék.  Azért is hoztam létre az oldalt, hogy okosodjunk és olyanokat is okosítani tjudunk, akit még csak most fertőzött meg a biokert eszméje.. Minél többen lszünk ott annál jobb lesz. Egyszóval gyertek! Ha a fenti link mégsem működne, akkor ha beírjátok a facebook keresőjébe, hogy biokert ott meg fogjátok találni.

2013-as maglista

Én is felébredtem téli álmomból, lassan itt a tavasz. Á nem is aludtam ám, rendszeresen kilátogattam a kertbe, csak nem történt semmi említésre méltó, azért nem írtam ide. December óta rendszeresen etetem a madarakat, de annak majd szentelek egy külön bejegyzést. Ez a mostani a vetőmagjaimról szól. Utánanéztem, hogy milyen magokat is kell vennem, hiszen már a boltok is kezdenek beindulni. Mint a képen is látszik rengeteg mag maradt tavalyról.

Gyakorlatilag alig kell vennem valamit. Kell  sárgarépa, borsó, mert idén fel akarom fejleszteni a borsóültetvényemet. Tízszer annyit ültetek, mint tavaly, mert nagyon ízlett  a tavalyi. Dughagymát, legalább egy kilót beszerzek, szereti a hagyma a kertemet. Mézontőfű is kell zöldtrágyázáshoz. Kell  még saláta, a retek védőnövényeként. Elriasztja a földibolhákat a retekről. Ez bizonyítottan így működik, tavaly kipróbáltam. Van nagyméretű piros retek, korai hosszúkás, sárga hónapos retek, és nyári vajretek. Tiszta retekmániás lettem! :) Az őszi vetés is nagyon bejött. Azon földibolha sem volt: Őszi retek vetésem

 2012-ben jó sok magot gyűjtöttem. Körömvirágot, egy nagy zacskó büdöske magot. Meg annyi olajtökmagot, hogy a fölösleget kénytelen leszek megenni. Nem fér ennyi a kertembe, pedig jó nagy kertem van ám! Sikerült jó sok kapor magot is összegyűjteni. El kell ültetni idén az összeset, mert állítólag csak egy évig csíraképes. Szeretem az illatát a kertben. A hasznos rovarok is kedvelik, ezért aki teheti ültessen jó sokat belőle. Maradt még tavalyról mustár, meg lucernamag is egy fél kiló. Kipróbálom idén a fehérherét. Jobb vagy sem, mint a lucerna majd kiderül.

Boldog Karácsonyt kívánok minden Kedves Olvasómnak!

Talaj a kertemben

Most hogy november végén ültettem pár gyümölcsfát, és ástam jó nagy gödröket, ennek kapcsán megcsináltam a kertem talajmetszetét. Le is fotóztam nektek. Megértettem végre, hogy az ilyen jellegű fotókon mért színes méterrudakat használnak, a colostokból sajnos túl sok minden nem látszik. Nem baj, majd kielemzem nektek, hogy mit is kellene látnotok.

A talaj termőrétege 30-40 cm, helytől függően. A kertem felső részében ezt a réteget közvetlenül a löszös réteg követi. Ránézésre azt mondtam volna, hogy homokkő, de sikerült találnom a környékről egy talajtani térképet, és aszerint lösz. Ha lefelé megyünk a kertben, úgy 20-30 méterrel lejjebb, van mégegy agyagos réteg a korábban említetteken kívül. Ez a réteg így néz ki.:

A legfelső humuszban elég gazdag réteg 30-40 cm vastag. Ezt követi  10-20 cm agyagos réteg, majd ez alatt van a kissé köves, löszös ásványi réteg (mállott anyakőzet). Az anyakőzet valószínűleg mészkő, mert a talaj kicsit meszes, de addig nem ástam le :)

Amíg nem volt meg a talajtani térkép arra tippeltem volna, hogy a kertem talaja humuszkarbonát talaj. Találtam róla képet a neten, és nagyon hasonlít a kinézete az én talajomra. Mivel a kertem alapja lösz, ezért csernozjom talajom van. Szerintem ez az egyik legjobb talaj ami Magyarországon található. Igazán szerencsés vagyok :)

Így néz ki a humuszkarbonát talaj. Ugye hogy hasonlít az enyémre, még a vékony agyagos réteg is megvan?

 
Ez pedig a csernozjom:

Zöldtrágyázás, mustár

Manapság szerencsére egyre nagyobb hangsúlyt kap a zöldtrágyázás. Én is a lelkes hívei közé sorolom magam. Erre a célra a gyors növekedésű és nagy mennyiségű biomasszát adó mustár, mézontófű és olajretek a legmegfelelőbb. Ezek a növények az év bármely szakában vethetők, amikor elég nedvesség van a csírázásukhoz.

Nekem a mustár az egyik kedvencem, idén viszonylag nagyobb mennyiségben próbáltam ki a kertemben. Nagyon bevált, és betöltötte a funkcióját. Nemcsak zöldtrágyanövény, hanem jó méhlegelő is egyben. Nem kellett volna hagynom hogy virágozzon, mert úgy  a vízigénye fokozódik, de annyira szép virágai voltak, hogy nem volt szívem virágzás előtt levágni. Május végén így nézett ki a virágzó mustár a kertemben, rengeteg rovar, köztük méhek is seregestül látogatták :

Nem bántam meg, hogy hagytam kifejlődni, mert rengeteg termést hozott. Igaz csak kb 1kg-ot sikerült összegyűjtenem belőle, mert kissé szúrós termései voltak. A maradék sem ment kárba, egy része bevetette a helyet, ahol felvirágzott, és a komposzthalmok tetejére is jutott a magjából. Amúgyis a komposztra került volna a szára, amiből kitapostam a magokat, így keltek a kis mustárok a komposzt tetején is.

A keresztesvirágúak (ilyen a mustár, a repce és az olajretek is), megkötik a nitrogént és megőrzik a következő évre. Az ily módon tárolt nitrogén az utónövények számára közvetlenül hasznosíthatóvá válik.

A zöldtrágyának szánt  növényeket sok helyen azért termesztik, hogy a zöld részeket a talajba forgassák. Én is így cselekedtem:

A zöldtrágyanövények gyors növekedésűek és viszonylag igénytelenek. A  földbe forgatva őket javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát, a tápanyag-gazdálkodást, hozzájárulnak a szerves anyag mennyiségének növeléséhez, védik a talajfelszínt az eróziótól. Intenzív gyökérnövekedésük révén biológiai lazító hatást is kifejtenek. Akkor a legjobb a hatásfoka  a zöldtrágyázásnak, ha ezek a növények éppen elérik a virágzóképes kort, de nem hagyjuk őket virágozni, hanem beforgatjuk őket a talajba. A mustár és az olajretek mélyre hatoló, vastag karógyökerükön keresztül a felső talajrétegbe hozzák fel a tápanyagokat, ami az utónövény tápanyag felvételét könnyíti meg. Ez a két növény a  talajlakó fonálférgeket is pusztítja.

Azok a legjobb zöldtrágyanövények, amik kétszikűek és rövid tenyészidejűek, gyors fejlődésű növények. Ilyenek még a korábban említetteken kívül a somkóró, a csillagfürt és a mézontófű. Ezek szerteágazó, mélyre hatoló nagy tömegű gyökérzetet fejlesztenek.

Jövőre, ha sikerül magot szereznem belőle, akkor kipróbálom a  mézontófüvet, ami mellesleg kiváló  mézelő növény is. Ezt találtam róla a neten: "Őszi beszántása jelentős szervesanyagtömeget jelent, és ciántartalmú bomlástermékei szintén távol tartják a fonálférgeket. A kezdeti fejlődése nem túl gyors, de később a bundaszerű borítást adó állomány igen jó gyomelnyomó."

A zöldtrágyázásnál tehát a föld feletti vegetatív részek beásásával elsősorban nem a humusztartalom növekedését célozzuk meg, hanem nitrogénbőséget kívánunk elérni a talajban.

Bűzafű II.

Biztos hallott már mindenki a búzafűről, amiből csinálják a búzafűlevet. Ez állítólag egy nagyon egészséges zöldturmix, manapság még a rák gyógyítására is használják. Na mármost gondoltam egyet, hogy én is kipróbálom tényleg olyan jó e. Elmentem a boltba és vettem méreg drágán tönkölybúza magot, mert ebből állítják ám elő a búzafűlevet (Aki nem tudná  csak azok kedvéért írtam le). Mivel ilyen drága volt, gondoltam, hogy utánanézek nem tudok én is termelni belőle vetőmagot. Kiderült hogy az egyik legigénytelenebb búzaféléről van szó. Sokkal igénytelenebb mint akármelyik másik hazánkban termelt gabonaféle. Itt találtok róla egy linket: Tönkölybúza termesztése

Ráadásul pelyvástul vetik, ami azt jelenti hogy még kicsépelnem sem kell. Nosza nekem se kellett több, még a tavasszal elhatároztam, hogy ezt muszáj kipróbálnom Kicsit elkéstem a vetésével, de talán nem lesz gond belőle, majd maximum később lesz aratás.Van időm, pár hét ide vagy oda.

A képeken látszik, hogy nem túl nagy területet foglal el a kertemből. Úgy gondolom igazán megéri kipróbálni mi lesz belőle. Sorokba vetettem, elég sűrűn, ahogy olvastam a cikkben. Elég rossz volt ültetni, mert teljesen átázott a talaj, és elég hideg is volt. Megoldottam a dogot, kicsit sáros lettem közben, de a cél szentesíti az eszközt. Természetesen utána be is takartam a magot, gereblyével, meg ahogy tudtam. Sajnos ebből a tapasztalatból kiindulva, ha nem lesz jobb kicsit az idő, akkor a tél alá vetés nálam idén elmarad. Pedig annyi helyen olvastam, hogy tisztára megjött hozzá a kedvem. Viszont ahhoz egy cseppet jobb körülmények kellenek.

Közben találtam egy remek cikket a búzafű termesztéséről. Ha lesz elég vetőmagom, jöhet a termesztése jövő tavasszal, vagy nyáron: Bűzafű termesztése

Havas kert

Idén is leesett az első hó, nem úsztuk meg. Bár tulajdonképpen, mint kerttulajdonos örülnöm kéne, de valahogy mégsem örülök. Még rengeteg dolgom lenne a kertben, és abban kicsit akadályoz a hó. Ilyenkor  felpörög a munka, a lemaradt kertészek  igyekeznek utolérni magukat :)

Legelőször pár havas kép nektek:

Azért ennyire nincs szibéria nálunk, estére majdnem mind elolvadt, de azért szép volt amíg megvolt.

Nekem is van még pár tennivalóm, ahogy a képeken is látszik. Az első képen lévő paprika száraknak már rég a komposztban lenne a helyük, de ami késik nem múlik. Ezen kívül  kell még ásnom egy keveset. A  cseresznye és meggyfa alatti területet is tervezem felásni, mert állítólag ez megritkítja a  fa alatti földben telelő cseresznyelegyeket. A téli fagyok miatt élhetetlenebb lesz a környezet nekik. Nem volt sok kukac a cseresznyénkben, de azért nem árt nekik egy kis ritkítás. Még kicsi hátra van a répa kiszedéséből is. Viccesen néz ki a körömvirág a havas kertben. A hó kicsit lenyomta a virágszárakat, de azért még gyönyörűek: