Új kertem - Büdöske körömvirág magok

 Idén nem volt túl fényes sem a büdöske, sem a körömvirág, utóbbiból mindössze egy tő kelt ki. Viszont mindkettő rengeteg magot termett, így legalább megalapozták a jövő évi saját vetőmagomat.

Itt vannak a körömvirág és büdöske magok: 

Úgy tervezem, hogy előbb-utóbb telerakom velük az egész kertet. Védőnövényként szeretném használni őket a vegyszermentes kertben, és mivel a magjukat már szinte aranyárban árulják az üzletekben, különösen jó lesz, ha a saját magjaimból tudok majd vetni. A trágyával feljavított talajban remélhetőleg jövőre már sokkal szebbek lesznek, és ha jól érzik magukat, idővel akár saját magukat is elszórhatják a kertben.

 

Új kertem - Tök

A tökkel egészen más tapasztalataim vannak, mint az uborkával. Olyan helyre került, ahol délelőtt még árnyék is éri, ennek ellenére minden indája a napos terület felé indult el. Jól látszik, hogy a tök sokkal inkább keresi a közvetlen napsütést, mint az uborka. Míg az uborka a délutáni félárnyékban fejlődik a legszebben, a tök minden erejével a napfényes részeket igyekszik meghódítani. 

 

Két fajta tököt ültettem, nagydobosit és oranget. Most szept végén az orange mintha már érne (narancssárga lett), és hozott egy teljesen újat, ami most kezd el nőni. A nagydobosin egy van, ami egyre nagyobb és nagyobb lesz. Sokat locsoltam őket  a nyáron, szinte minden nap kaptak fél vödör vizet. 

 

Aztán takartam a tövűket hogy kevésbé száradjanak ki. Amikor a nagyon nagy meleg volt (40 fok), akkor kb 1 m sugarú körben a tövüket is betakartam mulccsal, hogy védjem a gyökérzetét a naptól. Nem is lett semmi bajuk, simán kibírták ezt az kíméletlen időt is.

 

Új kertem - Uborka

Az uborka eddig kellemes meglepetést okozott. A legszebb növény a ház előtt fejlődik, ahol délután már árnyékban van, ráadásul két krumplibak között nő. A legutóbbi nagy szélvihar még be is fújta a két bakhát közé, de ez sem ártott neki. Hatalmas leveleket nevelt, bár uborka még nincs rajta. Valószínűleg kissé későn vetettem, ezért a termés is később várható.

 

A fajtáját nem tudom teljes bizonyossággal megmondani, valószínűleg Marketmore vagy Joker F1 lehet. Többféle uborkamagot vetettem, de a csomagolásokat nem sikerült minden esetben egyértelműen megkülönböztetnem, így most már csak találgatni tudok.

Van még egy túlélőm is, a Perez F1. Ez különösen érdekes, mert annak idején egyszerűen elfelejtettem meglocsolni, pedig már akkor is nagyon nagy volt a szárazság. Ennek ellenére kikelt és megmaradt. Úgy látszik, ezt a fajtát sem kell félteni.

Az idei év egyik tanulsága mindenképpen az, hogy jövőre érdemes lesz palántáról indítanom az uborkát. A magvetésnél ugyanis nagyon sok mag ki sem kelt, és mire a megmaradt növények igazán fejlődésnek indultak, már eléggé előrehaladt a nyár. Palántázással talán hamarabb indulhatnak, és több idő maradna a termés kinevelésére is.

Új kertem - Krumpli

Korábban már írtam egy bejegyzést az új kertemről, most viszont szeretnék kifejezetten a burgonyatermesztési tapasztalataimról beszámolni.

Idén három különböző burgonyafajtát ültettem. Az egyik egy érdekes "kísérlet" eredménye: egy Tesco-ból származó burgonya héjából, a mulcsban magától kihajtott növényből neveltem ültetőgumókat. Nem tudom biztosan, milyen fajta, de valószínűleg Evolution lehet.

A második fajta a Desiré, amelyhez már kifejezetten minőségi vetőgumót vásároltam.

A harmadik fajtánál sajnos már nem tudom pontosan, melyik volt, csak arra emlékszem, hogy fehér húsú burgonya. Ebből is sikerült néhány tövet nevelnem, így érdekes lesz összehasonlítani a három fajta teljesítményét ugyanabban a kertben. A képen az Evolution már éppen szárad el (a fal melletti), a Desiré pedig teljes pompájában látható. Nagyon erős növények fejlődtek belőle. Jó nagy bakhátat is raktam köré vágott fű mulcsból és földből  A harmadik a fehér húsú még kicsi, nem is nagyon látszik itt.

 

Többféle tapasztalat is összegyűlt, főleg a harmadik burgonyaültetés kapcsán. Ennél az ágyásnál is ugyanúgy bakhátat készítettem, mint az előző két esetben, és a töveket fűnyesedékkel töltöttem fel. Az első két ültetésnél ez a módszer jól bevált, ezért nem számítottam arra, hogy most egészen más eredményt kapok.

Sajnos úgy tűnik, hogy a friss fűnyesedék ezúttal berohadt. Valószínűleg közrejátszott az is, hogy a feltöltés után alaposan beöntöztem a bakhátat. Néhány nappal később a fűnyesedék helyén már csak egy sáros, iszapos réteg maradt. Bár kellemetlen rothadt szaga nem volt, a burgonya szárain mégis megjelent a rothadás, és több tő végleg elpusztult.

Végül kénytelen voltam a tövek körül eltávolítani ezt a nedves, összeesett réteget, és részben földdel pótolni. A még egészséges növényeknél már inkább földdel támasztottam meg a szárakat, hogy ne közvetlenül a fűnyesedék érjen hozzájuk.

A legérdekesebb az egészben, hogy az első két burgonyaágyásnál ugyanezt a módszert alkalmaztam, mégsem jelentkezett hasonló probléma. Ezért felmerült bennem, hogy talán nem csak a fűnyesedék volt az oka. Elképzelhető, hogy a későbbi ültetés, az időjárás, vagy akár maga a burgonyafajta is szerepet játszott abban, hogy most egészen másképp alakult a helyzet.

Bár ez a tapasztalat elsőre balszerencsésnek tűnik, mégis volt pozitív hozadéka. Azóta sokkal jobban figyelem a korábban kialakított bakhátakat is. Időnként belenyúlok a bakhát belsejébe, hogy ellenőrizzem a nedvességét, és csak akkor öntözök, ha valóban szükséges. Nem szeretném, hogy a túl sok locsolás miatt azoknál is hasonló probléma alakuljon ki. 

Őszibarack

Idén is megcsináltam a szokásos tavaszi munkákat az őszibarackfáknál. Megmetszettem őket, aztán jött a tavaszi lemosó permetezés réz-kén tartalmú szerrel (Vegesol eReS), majd pár nappal később Agrokénnel is kezeltem a fákat. Mindkét szer használható biokertben is, ezért próbálok ezekkel dolgozni, ameddig lehet.

Az Agroként már pirosbimbós állapotban sikerült kijuttatni, először kicsit aggódtam miatta, de végül nem lett belőle probléma. Sőt, lehet hogy még jól is jött így, mert a tafrina jóval gyengébben jelent meg, mint tavaly. Persze teljesen így sem úsztam meg, mert azért idén is megtámadta a fákat.

Április 30-án végül lepermeteztem Score-250 EC-vel is, ami már felszívódó tafrina elleni szer. Ez ugyan nem biokerti készítmény, de tavaly is kénytelen voltam használni, mert nélküle szinte teljesen tönkrement volna a fa. Próbálom a vegyszerezést a minimumon tartani, de néha muszáj közbelépni, hogy egyáltalán megmaradjon a termés és egészségesek maradjanak a fák.

Ilyen most az őszibarack: 

Ilyen az őszibarack július 08-án:

 

Kajszi idén

Ilyen a kajszim idén, rengeteg gyümölcs van rajta. Szerencsére megúszta a fagyokat is, pedig április 10-én pár órára -2 fokig hűlt le a levegő. Virágzáskor kapott cukoroldatos permetezést is, emellett próbáltam odafigyelni a moníliára. Kétszer permeteztem Chorus 50 WG-el: egyszer a virágzás közepén, majd körülbelül tíz nappal később, sziromhulláskor.

Hogy pontosan minek köszönhető ez az idei eredmény, azt nem tudom biztosan. Valószínűleg több dolog együtt segített. Az viszont biztos, hogy évek óta nem volt ennyi gyümölcs a fán. Nemcsak kevés volt rajta, hanem szinte semmi – tavaly például csak pár szem kajszi termett. Most végre úgy néz ki a fa, ahogy mindig szerettem volna látni. Első két kép Mandulakajszi 

Június 20-án már ilyen: 

 

Ilyen éréskor (ez a Ceglédi Arany): 

 

Almamoly ellen

 Úgy döntöttem, hogy biokert ide vagy oda, idén is felveszem a harcot az almamollyal. Tavaly csak egyszer permeteztem felszívódó rovarölővel, Coragennel. Az eredeti terv az volt, hogy tíz nappal később kap egy második kezelést is másik szerrel, de ezt végül kihagytam, mert addigra rengeteg katica jelent meg a kertben, és nem akartam őket kinyírni.

Inkább összeszedtem és elégettem a fertőzött almákat, hogy valamennyire visszaszorítsam a molyokat. Ennek ellenére is nagyon szép termés lett tavaly. Idén is megcsináltam az első kezelést, ezúttal Mospilannal. Úgy tűnik, egyelőre jó döntés volt, mert most nagyon szépen alakul a termés.

Így néz ki jelenleg az almafa: