Két napos tél

Úgy néz ki mégiscsak összejött a tél alá vetés, mivel kissé havas reggelre ébredtünk ma.

Nem baj, tomboljon csak  a tél, két nap múlva már úgyis tavasz lesz. Legalábbis remélem igazat mondanak az időjósok:

Szóval sikerült a tél alá vetésem, ha csak két napra is. Nagy bánatom volt, hogy tavaly már nem fért bele az időmbe és elmaradt. Hála az idei télnek, most akkor ezt is kipróbáltam. Legalább az újdonsült borsóvetésemnek lesz elég csapadék. Tegnap is vetettem egy újabb adagot. Az időt elnézve kissé vissza kell vennem a tempóból. Nem baj, jó volt már kicsit tevékenykedni a kertben.

Azért vannak jó híreim is. Elsőként kinyílt az egyik gyönyörű amarilliszem. Van még rajta két bimbó, de úgy látom azok majd később nyílnak. Ugye milyen szép?

A másik jó hír, kikelt pár  paprika abból a vetésből, amit február 10-én követtem el. Ültettem még karalábét, és zellert is. A karalábé pár nap  után kikelt, már kicsit meg is nyúlt, ahogy a képen látszik is.

Nem baj, tavaly is ugyanígy nézett ki még ilyenkor, aztán ilyen szép növények lettek belőlük. Ki hinné  :)

A karalábés tálca másik oldalán éppen most csírázgat a zeller is, eddig pihengetett, aztán most megemberelte magát. Ezeket is mind február 10-én ültettem. Itt pedig a paprika első egyedei láthatóak. Felébredtek téli álmukból. Eddig két fajtát ültettem, (fehérözönt és zöld kosszarvút)  mindkettőből keleget már néhány példány:

Eddig a legszebb a saláta. Úgy gondoltam idén azt is megpróbálom palántázni. Igaz nem láttam ilyet még csak fólia alatt, de gondoltam kipróbálom, lássuk mi lesz belőle. Eddig egész jól néz ki:

Ideiglenesen  a kaktuszaim között szorítottam nekik helyet.

Tavaszi veteményezés

Úgy döntöttem, hogy nálam már tavasz van és elkezdtem a nagy tavaszi veteményezést. Tegnap gyönyörű idő volt, hétágra sütött a nap. Ma kicsit hűvösebb volt, de legalább nem izzadtam annyira.

Ültettem egy kevéske borsót, már most többet sikerült mint tavaly.  Nem baj, mert nagyon ízlett a tavalyi saját borsó. Idén a borsó lesz a paradicsom előveteménye. Már most ültettem bele vörös-, és fokhagymát, mert tavaly a júniusi ültetés már nem volt az igazi. Például a fokhagyma őszre kelt  csak ki, amikor már nem is volt rá annyira nagy szükség. Ha már nem emlékeznétek rá, itt leírom hogy is kell kinéznie egy paradicsom ágyásnak: paradicsom ágyás a biokertben. Az előrejelzések szerint idén csapadékos év lesz,  ezért kellenek a hagymák a paradicsom mellé, hogy elriaszthassák az esetleges gombabetegségeket. Most is elég nedves volt a kertem, de ez nem akadályozhatott meg abban, hogy ültetési terveimet véghezvigyem. Legalább azon nyomban csírázhatnak is a növények, nem kell még külön esőért is imádkozni, mint tavaly. Szóval az ágyás úgy néz ki, hogy a közepén van 2 sor borsó, a két szélén pedig egy sor vöröshagyma, meg egy sor fokhagyma. Ha esetleg kevés lenne, majd még  a közepére is duggatok dughagymát. Hagymából lehet nem lesz nálunk hiány :) A sor szélekre hagymamagot vetettem, mert az kb. 1 hónappal később szárad ki, mint  a dughagymából nőtt hagyma. Sőt a téli sarjadékhagyma a tavalyi csapadékos ősznek hála, ki se száradt.

Ma kellett még ültetnem kevés retket, mert az őszi sikeres vetésnek hála teljesen rászoktam a retekre.  Ugyanilyeneket vetettem mint itt az őszi vetésben.  Visszaolvasva a bejegyzést mégse ugyanazt vetettem, mert  a nyári vajretket azt kihagytam. Majd augusztusban ültetem, ahogy a papírján meg van hagyva. Ősszel se lett belőle semmi, szeptember végi ültetésnél. Már alig várom, hogy legyen idén is, megkóstolhassam a jobbnál jobb darabokat. A két szélére ültettem salátát. Nem tudom lesz e belőle valami, de legalább megvédi a retkemet a földibolhák ellen. Tavaly tavasszal nagy bolhatámadásnak voltak kitéve szegények.

Majd rakok ide képeket is, ha már lesz mit nézni. Az üres ágyásokat egyenlőre nem akartam felrakni. Ha az időjósok igazat mondanak, akkor olyan tavasz lesz itt pár napon belül, hogy ihaj.

Facebook Biokert

Még nem is meséltem nektek, hogy csináltam tavaly év végén a facebookra egy Biokertről szóló oldalt. Így néz ki:

Persze direkt nem szóltam róla, mert azt akartam hogy mielőtt reklámozom legyen rajta szakmai anyag is. Most már egy csomó, nagyon érdekes bejegyzés került fel az oldalra. Van egy webkamera, bevallom nekem ez az egyik kedvencem. Valahol Észtországban működik, ahol egy vadetetőt kameráztak be. Nappal sok madarat és őzet lehet látni, nagyon aranyosak. Elárulom én már láttam egy rókát is. Naplemente után meg jönnek a vaddisznók. Ha szerencsétek van, akár 14-et is láthattok egyszerre.

Ha van kedvetek csatlakozzatok az oldalhoz, lájkoljátok (Tetszikeljétek).  Itt tudjátok megtenni: Facebook Biokert Aztán ha van valami érdekes híretek ami a biokert témába vág, ne habozzatok, osszátok meg az oldalon. Lehet témába nem vágó dolgot is, ha érdekes, és úgy gondoljátok másokat is fog érdekelni. Eddig van már bejegyzés ott a komposztálásról, van két időjárás előrejelzés. Az egyik egész éves, a másik májusig szól. Aztán van érdekes videó a kubai olajcsúcsválságról. Ennek a vége az lett, hogy Kuba az 1990-es években pár év alatt áttért a biogazdálkodásra, de többet nem árulok el, mert nem akarom lelőni a poént. Akit érdekel az nézze meg itt: Biokert

Eddig még csak kevesen fedezték fel az oldalt, de azért megtalálható a facebookon, és akit érdekel a téma az csatlakozik az oldalhoz. Remélem hamarosan jó sokan leszünk, és így is terjednek a biokertes eszmék.  Azért is hoztam létre az oldalt, hogy okosodjunk és olyanokat is okosítani tjudunk, akit még csak most fertőzött meg a biokert eszméje.. Minél többen lszünk ott annál jobb lesz. Egyszóval gyertek! Ha a fenti link mégsem működne, akkor ha beírjátok a facebook keresőjébe, hogy biokert ott meg fogjátok találni.

2013-as maglista

Én is felébredtem téli álmomból, lassan itt a tavasz. Á nem is aludtam ám, rendszeresen kilátogattam a kertbe, csak nem történt semmi említésre méltó, azért nem írtam ide. December óta rendszeresen etetem a madarakat, de annak majd szentelek egy külön bejegyzést. Ez a mostani a vetőmagjaimról szól. Utánanéztem, hogy milyen magokat is kell vennem, hiszen már a boltok is kezdenek beindulni. Mint a képen is látszik rengeteg mag maradt tavalyról.

Gyakorlatilag alig kell vennem valamit. Kell  sárgarépa, borsó, mert idén fel akarom fejleszteni a borsóültetvényemet. Tízszer annyit ültetek, mint tavaly, mert nagyon ízlett  a tavalyi. Dughagymát, legalább egy kilót beszerzek, szereti a hagyma a kertemet. Mézontőfű is kell zöldtrágyázáshoz. Kell  még saláta, a retek védőnövényeként. Elriasztja a földibolhákat a retekről. Ez bizonyítottan így működik, tavaly kipróbáltam. Van nagyméretű piros retek, korai hosszúkás, sárga hónapos retek, és nyári vajretek. Tiszta retekmániás lettem! :) Az őszi vetés is nagyon bejött. Azon földibolha sem volt: Őszi retek vetésem

 2012-ben jó sok magot gyűjtöttem. Körömvirágot, egy nagy zacskó büdöske magot. Meg annyi olajtökmagot, hogy a fölösleget kénytelen leszek megenni. Nem fér ennyi a kertembe, pedig jó nagy kertem van ám! Sikerült jó sok kapor magot is összegyűjteni. El kell ültetni idén az összeset, mert állítólag csak egy évig csíraképes. Szeretem az illatát a kertben. A hasznos rovarok is kedvelik, ezért aki teheti ültessen jó sokat belőle. Maradt még tavalyról mustár, meg lucernamag is egy fél kiló. Kipróbálom idén a fehérherét. Jobb vagy sem, mint a lucerna majd kiderül.

Boldog Karácsonyt kívánok minden Kedves Olvasómnak!

Talaj a kertemben

Most hogy november végén ültettem pár gyümölcsfát, és ástam jó nagy gödröket, ennek kapcsán megcsináltam a kertem talajmetszetét. Le is fotóztam nektek. Megértettem végre, hogy az ilyen jellegű fotókon mért színes méterrudakat használnak, a colostokból sajnos túl sok minden nem látszik. Nem baj, majd kielemzem nektek, hogy mit is kellene látnotok.

A talaj termőrétege 30-40 cm, helytől függően. A kertem felső részében ezt a réteget közvetlenül a löszös réteg követi. Ránézésre azt mondtam volna, hogy homokkő, de sikerült találnom a környékről egy talajtani térképet, és aszerint lösz. Ha lefelé megyünk a kertben, úgy 20-30 méterrel lejjebb, van mégegy agyagos réteg a korábban említetteken kívül. Ez a réteg így néz ki.:

A legfelső humuszban elég gazdag réteg 30-40 cm vastag. Ezt követi  10-20 cm agyagos réteg, majd ez alatt van a kissé köves, löszös ásványi réteg (mállott anyakőzet). Az anyakőzet valószínűleg mészkő, mert a talaj kicsit meszes, de addig nem ástam le :)

Amíg nem volt meg a talajtani térkép arra tippeltem volna, hogy a kertem talaja humuszkarbonát talaj. Találtam róla képet a neten, és nagyon hasonlít a kinézete az én talajomra. Mivel a kertem alapja lösz, ezért csernozjom talajom van. Szerintem ez az egyik legjobb talaj ami Magyarországon található. Igazán szerencsés vagyok :)

Így néz ki a humuszkarbonát talaj. Ugye hogy hasonlít az enyémre, még a vékony agyagos réteg is megvan?

 
Ez pedig a csernozjom:

Zöldtrágyázás, mustár

Manapság szerencsére egyre nagyobb hangsúlyt kap a zöldtrágyázás. Én is a lelkes hívei közé sorolom magam. Erre a célra a gyors növekedésű és nagy mennyiségű biomasszát adó mustár, mézontófű és olajretek a legmegfelelőbb. Ezek a növények az év bármely szakában vethetők, amikor elég nedvesség van a csírázásukhoz.

Nekem a mustár az egyik kedvencem, idén viszonylag nagyobb mennyiségben próbáltam ki a kertemben. Nagyon bevált, és betöltötte a funkcióját. Nemcsak zöldtrágyanövény, hanem jó méhlegelő is egyben. Nem kellett volna hagynom hogy virágozzon, mert úgy  a vízigénye fokozódik, de annyira szép virágai voltak, hogy nem volt szívem virágzás előtt levágni. Május végén így nézett ki a virágzó mustár a kertemben, rengeteg rovar, köztük méhek is seregestül látogatták :

Nem bántam meg, hogy hagytam kifejlődni, mert rengeteg termést hozott. Igaz csak kb 1kg-ot sikerült összegyűjtenem belőle, mert kissé szúrós termései voltak. A maradék sem ment kárba, egy része bevetette a helyet, ahol felvirágzott, és a komposzthalmok tetejére is jutott a magjából. Amúgyis a komposztra került volna a szára, amiből kitapostam a magokat, így keltek a kis mustárok a komposzt tetején is.

A keresztesvirágúak (ilyen a mustár, a repce és az olajretek is), megkötik a nitrogént és megőrzik a következő évre. Az ily módon tárolt nitrogén az utónövények számára közvetlenül hasznosíthatóvá válik.

A zöldtrágyának szánt  növényeket sok helyen azért termesztik, hogy a zöld részeket a talajba forgassák. Én is így cselekedtem:

A zöldtrágyanövények gyors növekedésűek és viszonylag igénytelenek. A  földbe forgatva őket javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát, a tápanyag-gazdálkodást, hozzájárulnak a szerves anyag mennyiségének növeléséhez, védik a talajfelszínt az eróziótól. Intenzív gyökérnövekedésük révén biológiai lazító hatást is kifejtenek. Akkor a legjobb a hatásfoka  a zöldtrágyázásnak, ha ezek a növények éppen elérik a virágzóképes kort, de nem hagyjuk őket virágozni, hanem beforgatjuk őket a talajba. A mustár és az olajretek mélyre hatoló, vastag karógyökerükön keresztül a felső talajrétegbe hozzák fel a tápanyagokat, ami az utónövény tápanyag felvételét könnyíti meg. Ez a két növény a  talajlakó fonálférgeket is pusztítja.

Azok a legjobb zöldtrágyanövények, amik kétszikűek és rövid tenyészidejűek, gyors fejlődésű növények. Ilyenek még a korábban említetteken kívül a somkóró, a csillagfürt és a mézontófű. Ezek szerteágazó, mélyre hatoló nagy tömegű gyökérzetet fejlesztenek.

Jövőre, ha sikerül magot szereznem belőle, akkor kipróbálom a  mézontófüvet, ami mellesleg kiváló  mézelő növény is. Ezt találtam róla a neten: "Őszi beszántása jelentős szervesanyagtömeget jelent, és ciántartalmú bomlástermékei szintén távol tartják a fonálférgeket. A kezdeti fejlődése nem túl gyors, de később a bundaszerű borítást adó állomány igen jó gyomelnyomó."

A zöldtrágyázásnál tehát a föld feletti vegetatív részek beásásával elsősorban nem a humusztartalom növekedését célozzuk meg, hanem nitrogénbőséget kívánunk elérni a talajban.