Boldog Karácsonyt!

Minden Kedves olvasómnak Boldog, Békés  Karácsonyt kívánok!

Októberi időjárás decemberben

Mivel az idő nem igazán akar télies lenni, úgy döntöttem elvégzem a kertben még azokat a munkákat amit illett volna október végéig befejezni. Próba szerencse! Nem nagyon van rossz időre kilátás a továbbiakban sem  így még sikeres is lehetek. Csináltam ma  egy madársaláta ültetési próbát, lássuk mi lesz belőle. Mindenesetre víz az lesz neki bőven, tocsog a kert a nedvességtől.  Rendezgettem a komposztokat, alakulnak. Lassan haladok velük, 3-at is be kellett volna már fejezni.
A múlt héten ültettem egy kis francia fokhagymát, azóta az már fejlődik rendesen. Kicsíráztak a gerezdek, ezért is kellett hogy a földbe kerüljenek, egyébként tönkrementek volna. Mondjuk ha ennyi lesz a tél mint most, akkor már ideje is volt a tavaszi vetésnek. :)  Februárban egyébként is szoktam ültetni a borsót, hagymát. Tavaly sokkal zordabb idő volt februárban, sőt még március elején is jutott nekünk a jóból, akarom mondani a  hóból.
A borsók kicsit eltévedtek, azt hiszik tavasz van:

Nem én ültettem őket, hanem tavasszal némelyik elszórta a magját. Most virágoznak rendesen, pár hüvely termés is lett rajtuk. A hozam nem az igazi, de ne legyünk elégedetlenek.

Téli virágzás

A tél kezdetén kedvenc kaktuszaim és orchideáim megleptek egy kis virágzással. Így egy kicsit könnyebb elviselni ezt a rossz borongós időt, ami ma is volt. Remélem nektek is tetszik majd.

A legelső kép a mammillária plumosám. Olyanok a tüskéi, mintha madártollak lennének. Nála nem kunszt az őszi-téli virágzás, mert a déli féltekéről Dél-afrikából származik. Náluk ilyenkor van nyár:

 

Jó nagy már ez a példány, 43 cm-es cserépben van, és lehet kb 7-8 kg. Kicsit nehéz mozgatni, tekintve hogy nincs jó fogása a cserepének sem. Mindig gond van a virágzásával, mert akkor akar virágozni, amikor már nálunk sok esetben nagy a fagy: A fagyokat meg nem bírja. Ha meg beviszem a meleg szobába, akkor elmarad a virágzása. De most hála a jó kis ősznek, legalább 1 hónapja virágzik.
Itt egy másik mammillária, az ő becsületes neve hahniana. Neki inkább tavasszal kellene virágoznia, de látva a többit ő se akart lemaradni. Pár hete már lehet benne gyönyörködni:

Itt pedig egy gymnocalicyum:

Itt egy pozsgás bontogatja a szirmait, aminek nem is tudom a nevét. Mindenesetre érdekes virágai vannak:

Itt pedig a dendrobium phaleonopsisaim virágoznak. Náluk is ez a szokásos időpont:

Sikerült napfényes időben fényképeznem őket. Mennyivel jobb kedvem lett, hogy nézegettem ezeket a képeket. Azt hiszem ilyenkor is fontos a napsütés. Jobb híján nézegessétek itt a napos képeket, aztán reménykedjünk, hogy előbb utóbb nálunk is süt majd a nap.
Ez pedig a másik fajta dendrobiumom. Rajta kevesebb virág szokott lenni, mint az előzőn. Szóval nála ez a normális, hogy csak 2 virág virágzik egyszerre:

Ginkgo Biloba

El is felejtettem újságolni, hogy pár hónapja vettem egy Ginkgo Biloba-t. Voltam egy kertészeti kiállításon és viszonylag olcsón lehetett kapni. Nem is tudom miért akartam egy ilyen növényt, biztos sokat hallottam róla valahol. Ezt a bejegyzést pedig azért raktam most fel, mert most ültettem ki a kertbe a kis aranyost. Megvártam míg lehullanak a levelei, hátha úgy jobban szereti az ültetést.

Ilyen okosságokat találtam róla egy kertészeti újságban: Páfrányfenyő a másik neve. Egy élő kövület. A faj eredetét 250-300 millió évesre becsülik a tudósok. A ginko fa levelei nagyon jellegzetesek, nyáron erős zöldek és ősszel aranysárgák. Sok kultúrában a páfrányfenyő a hosszú élet, termékenység és a legyőzhetetlenség szimbóluma. A misztikussága és életereje révén különleges alkalmakkor is szokták ültetni, mint gyerek születése vagy esküvő. Az egyik legtöbbet és legjobban tanulmányozott gyógynövény. Az európai népgyógyászat felhasználási területei: segíti a vérkeringést és támogatja az agy működését. Segít gyenge emlékezőképesség, koncentrációs zavarok, fülzúgás, hideg végtagok esetén. Ősszel és tavasszal azonnal kiültethető a kertbe. Könnyű gondozni, a talajra nem igényes, télálló. Napos és félárnyékos helyet egyaránt kedveli.
Tavasszal nem fényképeztem le, így kénytelenek lesztek szeptemberi képpel beérni. Így nézett ki:

Még elég zöld, majd rakok róla fel képet ha aranysárga lesz akkor is. Most már úgy néz ki lesz neki csapadék is elég. Már egy ideje a leendő helyén van, szokja a klímát.
És itt van aranysárgán:

Milyen szép, nem is gondoltam, hogy tényleg aranysárga lesz. Azok a zöldek mellette, nem tudom milyen fák, de láthatóan nem ginko.
Itt pedig éppen ültetem ki. Kapott egy kis trágyát is, hagy legyen elég tápanyaga:

Nem tudom hogy a végleges helyére került e, majd az idő eldönti. Reméljük addig is jó lesz neki itt.

Búzafű idén is

Ez is egy összefoglaló bejegyzés lesz. Úgy néz ki sok ilyen lesz így az ősz végén, a tél elején.  Ebben az idei búzafű termesztésemről szeretnék írni nektek. Ebben a témában nagyot léptem előre tavalyhoz képest. Az idei termés elég jó lett:

Tavasszal nem mertem kifüvezni a veteményt, mert a búza az kb úgy nézett ki mint az egyik kiirthatatlan gyomnövényünk (most sajnos nem jut eszembe a neve), ezért kicsit füves az altalaj. Nem volt neki gond, simán kimagasodott belőle a növény.

A képen nem tűnik soknak a termés, de elég jó mennyiség lett, tekintve hogy szinte minden szem kikelt az októberi ültetéskor. Még az is amit elszórtam aratás közben. :) Az aratásból nem csináltam nagy ügyet, egyszerűen csak letördeltem a kalászokat, amit nagyjából szétmorzsoltam kisebb darabokra. Augusztus elejére értek be a kalászok teljesen. Később a szétmorzsolt kalászokat vetettem el, egyszerű módszerrel. Egyszerűen csak beástam a földbe :) Tavaly innen indultam, bolti méregdrágán árusított vetőmaggal, aminek kb. a fele ki se kelt: Búzafű II  Lehet én voltam a bűnös, mert a tavalyit kicsit későn ültettem el. Majd idén kiderül. Lesz egy elég korai ültetés, (vagyis az már meg is volt) meg egy későbbi. Lássuk melyik lesz a jobb.

Idén még jobbak a kilátásaim, mert a saját magam szaporított búzám sokkal jobban csírázott, bár lehet az ültetési idő is jobb volt. Íme a kelés:

Aztán ki ne fagyjon nekem! Próbaképpen tegnap is vetettem egy adagot, ha az október 12-ei vetés túl koraira sikerült volna. Búzában nincs sok tapasztalatom, bár lassacskán gyűlik.

Kaktusz betakarítás

Mivel az időjósok szerint mindjárt itt a tél, kiszedtem a kaktuszaimat a kertből. Végülis egész sokáig kibírták, még 1 hét és nyakunkon a december.

Azért látszik, hogy tavaly óta hogy megnőttek. Volt kb. 20 olyan is, ami már nem fért a dobozokba. Vagyis elfért volna, csak akkora volt a gyökere, hogy betöltötte volna az egész dobozt. Itt a tavalyi bejegyzésem az első kertben nyaralásukról: Kaktuszok a kertben. Volt közöttük pár aloe is, élvezték a hirtelen megnőtt életteret. Némelyik akkorára nőtt, hogy alig fért el az új cserepébe. Elég jól bírták a sok vizet, csak egy ment tönkre, de az már a kiültetés előtt sem volt a toppon. Tegnap sikerült lebonyolítanom a beköltözést még az eső előtt. Azóta egyfolytában esik. Milyen jó lett volna ebből egy kevés augusztusban.

Belekeveredett pár amarillisz is a pozsgások közé, most már ők sem fértek el a korábbi cserepeikbe. Sajnos muszáj volt beköltöztetni őket, mert nem bírják a fagyokat. Kerítenem kellett nekik nagyobb cserepet, mert a régibe nem tudtam beletuszkolni őket. Kicsit megemberesedtek augusztusi kiültetésük óta. Végül több mint 100 db kaktuszt számoltam meg, némelyik már egész nagyra nőtt. Azért volt olyan sok hely itthon :) Őket nem fogom cserepekbe ültetni. Ezek a dobozok lesznek az otthonaik jövő májusig. Kicsit szorosan vannak, de ők állítólag azt szeretik. Mindenesetre nem tiltakoztak, mikor beraktam őket.

Mézontófű

Ahogy tavaly beharangoztam kipróbáltam idén a mézontófüvet. Nem volt sok időm nyáron a blogírásra, ezért sikerült csak most megírnom a tapasztalataimat. Legalább tudok mutatni nektek egy két napsütéses fotót, ebben a borongós őszi időben. Először is itt egy szép kép a veteményről:

És tényleg szeretik a bogarak is. Nem tudom ez milyen, nem méh az biztos. Remélem hasznos:

Igazából nagyon szép növény, szép virágai vannak. Remélem látszik a fotókról is. Akinek nem jön be a mustár az használhatja a mézontófüvet helyette. Zöldtrágyanövény, javítja a talaj minőségét, elősegíti a morzsalékos talajszerkezet kialakulását. A gyökérzete behálózza a talaj felső rétegét, ezáltal csökkenti a talaj kötöttségét. A mézontófű sűrű, bundaszerű borítást ad, ezáltal jó gyomelnyomó. Ciántartalmú bomlástermékei pedig távol tartják a fonálférgeket, és emellett elég dekoratív is. Szóval egy szó mint száz érdemes vele foglalkozni.
Összességében csak jót tudok írni a mézontófűről. Ezen a fotón látszik, hogy magtermesztésre is használható:

Eléggé drágán sikerült beszereznem a magját, ezért merült fel hogy kipróbálom vajon nekem sikerül e.  Sikerült! Nyilván így már zöldtrágyanövénynek nem használható. A kimagozott növényt a helyén hagytam és később elvetette magát, alatta már kel az új nemzedék. Felhasználható máshol vetésre is. A technológia meglehetősen egyszerű, a felmagzott szárakat egyszerűen el kell teríteni a leendő helyére, és betaposni a földbe. Egy kis eső után már ki is kel. Legjobb zöldtrágyanövényként a hatásfoka, ha kb 20 centis korában beforgatjuk a földbe, és újra vetjük. Ezt a fagyokig többször is eljátszhatjuk. Így nagy mennyiségű szerves anyag halmozható a földbe. Ha így akarjuk használni, akkor erre a célra jobb a mustár, mert erőteljesebb a növekedése, és jobban bírja a hideget is. Ősszel már kártevői sincsenek. Itt írtam róla korábban: zöldtrágyázás, mustár

Fiatal fáim

Régen írtam már az új telepítésű fáimról. Tavaly ősszel sikerült elültetni őket. Ebben a két bejegyzésben írtam róluk: Fát ültetek és Fát ültetek II.

A nagy nyári szárazság ellenére egészen jól néznek ki. Igaz a nyáron kisebb nagyobb intenzitással locsoltam őket, úgy látszik beérték ennyivel. Az almákból és a körtéből kordon fa lesz (szakszerűen Hungária sövény). Már látszik az alakjukon. A golden az szinte kordonnak nőtt még a kikötözés előtt is. Inkább hagytam rajtuk több ágat, mert ki tudja mi történhet velük még a tél folyamán. Legyen tartalék, ha letörne véletlenül a kiszemelt. Így néznek ki kikötözés után. A felső a golden spur, az alsó pedig a gála (érthetetlen nevén Tenroy):

Az idén rengeteget nőttek, sokkal többet mint a tavaly tavasszal ültetett Idaredem. Úgy látszik jót tesz nekik a kordon nevelés, vagy az is lehet egyszerűen csak jobb a helyük. Valószínűleg az ültetéskor kapott egy talicska trágya sem volt a kárukra. Szóval egy szó mint száz, nagyon elégedett vagyok velük. Ha jövőre is így fejlődnek, akkor nemsokára eszünk róluk.
A kajszik is nagyon nagyok már, az elmúlt egy év során teljesen megemberesedtek. Már a kisebbik is nagyobb nálam:

Az őszibarackok közül az egyik még kicsike (Red Haven), a másik viszont már elég nagyra nőtt (Suncrest). Úgy látszik ez a fajta nagyobb termetű. "Kicsi" korában is látszott már rajta, hogy ő lesz a nagyobbik. Egész takaros koronát növesztett a nyáron. Gondolkoztam rajta, hogy nem ártana neki egy kis zöldmetszés, de úgy gondoltam ettől most még megkímélem.

Úgy döntöttem idén nem ültetek több fát, egyenlőre a meglévőkkel foglalkozom. Kellene még majd a közeljövőben egy meggy és egy cseresznye. Még a helyüket próbálom megtalálni a kertben. Helyesebben a meggyé már megvan, a meglévő fa mellett lesz, éppen van ott a számára egy jó kis hely. A cseresznyén még gondolkodom.

Diólevél komposztálása II.

Most pedig itt vannak a tavaly beígért tapasztalataim a diólevél komposztálással kapcsolatban. Ez volt a tavalyi bejegyzésem: diólevél komposztálása. Úgy voltam vele, hogy egy év alatt az se baj ha nem bomlik le teljesen, mert vannak olyan részei a kertemnek ahol nem ártana egy kis csíraképződés gátlás. Túl sok a gyom arrafelé:)

Amint a képen látszik, lebomlott a szaporodásgátló anyag. Legalábbis gyomok ellen aligha lesz jó a komposzt. Valami fűféle nagyon erősen nő rajta, és maga a komposzt a zsíros feketeföldre hasonlít leginkább. Olyan mintha táplálóbb lenne, mint a többi. Na azt azért majd még meglátjuk. A további tesztelésre már van tervem. Idén még beleraktam a frissen lehullott leveleket alulra, a tavalyi egy éves komposztot raktam a  rétegek közé, a tavalyi maradékot pedig betöltöm a tetejére.  Aztán majd jön a teszt, ültetek a tetejére retket és spenótot. Így össze tudom hasonlítani a többi komposzttal. Ott ugye nagyon jól nőnek ezek a zöldségek, ha ezek egyáltalán zöldségek:) Esetleg még csinálok a közelében valamilyen kontroll csoportot, kontroll ültetést, hogy eléggé teljes legyen a kísérlet.
Itt pedig még egy újabb kép a tavalyi komposztról.  Kidobáltam a komposztgödör mellé, mert hát kellett a hely az újnak. Ugye milyen jó zsíros?  Ez pont most lett egy éves, nincs más benne csak diólevél. Igaz a többi komposztot még nem forgattam át, nem tudom azok hogy néznének ki, de ez elég jól néz ki. Kíváncsi leszek a kísérlet  folytatására a spenóttal  retekkel való beültetés eredményére. Nemsokára megejtem azt is, elvégre ki tudja meddig lesz még ilyen ragyogó idő. Aztán majd újra leírom ide az eredményt, nehogy én is elfelejtsem a tapasztalataimat.

Mi kerüljön a komposztba?

Új komposzthalmot üzemeltem be nem is olyan régen a kertemben (ez már a hatodik), ennek kapcsán gondoltam írok egy bejegyzést a fenti címmel. A többi komposztomat még nem sikerült átforgatni, érthető okokból, pedig némelyiket már nagyon kéne. Itt leírtam, hogy miért is: Őszi veteményezés 2013-ban is Nem baj, addig is érik, majd valahogy sort kerítek rá:)

Aki nem tud beszerezni istállótrágyát annak a legjobb szervestrágya a könnyen elkészíthető komposzt. A komposztba belekerülhet mindenféle kerti hulladék. Ebben az esetben még szállítani sem kell a  szerves hulladékot. Természetesen csak olyan szerves anyag jó, ami le tud bomlani. (A tejeszsacskó is szerves anyag, de ezer év alatt se bomlik le rendesen) Ide tartozik az ágnyesedék, lekaszált fű, lehullott levelek. A lekaszált füvet érdemes előbb zöldmulcsként hasznosítani. Ez egyfajta előkomposztálásnak is elmegy, ugyanakkor ez az egyik legjobb takaróanyag. Az ágnyesedéket összeapríthatjátok, de ne túl apróra, mert a nagyobb darabok lazítják a komposztot, így jobb a szellőzése. Ha nem tudjátok összeaprítani az is jó, akkor több időt kell szánni a komposztálására. A fáról lehullott levelek a legjobban komposztálhatóak, legkönyebben lebomlanak és ezáltal a legértékesebbek. Kivéve a diólevél, de azt lehet külön komposztálni, ahogy én is tettem itt: diólevélből komposzt. Nagyon jó a letermett borsó szára, igen sok értékes tápanyagot tartalmaz, főleg sok nitrogént. Mehetnek a komposztba az elnyílt virágok, a lehullott gyümölcsök. Ha az én módszeremet használod komposztálásra (amit megtalálsz itt: komposztálás), akkor nyugodtan tehetsz bele gyomokat is, mert ilyen körülmények között lebomlik a szaporítóanyaguk. Komposztálóládában nem biztos, arról nincs tapasztalatom.

Jó még a komposztba a konyhai hulladék. A zöldség és gyümölcshulladékok, vagy a krumpli héja ideálisak lebomlás szempontjából. Kisebb mennyiségben igen értékes a fahamu, a kávézacc és a kifőzött tealevelek. Széntüzelésű kályhák salakját ne rakjuk a komposztba, a szén égésekor sok mérgező anyag keletkezik, aminek egy része a salakban marad. A tojás héja is jól hasznosítható. Citrusgyümölcsök héját inkább ne rakjuk bele, mert az eltarthatóságuk miatt bekenik őket gombaölőszereket tartalmazó viasszal.

Ne kerüljenek a komposztba a le nem bomló anyagok. Ilyenek a műanyag zacskók, a fémhulladékok, cserép hulladék. A konzervdoboz, a kavics sem előnyös töltőanyag. Vigyázzunk az üveg darabokra! Ha  ilyet találunk a kertben azonnal gyűjtsük össze, mert sérüléseket okozhatnak. Jobb ha nem rakjuk a komposztba a húsevő állatok ürülékét (a kutya, macska is ilyenek), mert kórokozókat tartalmazhatnak, amelyek nem mindig pusztulnak el a komposztban. Az a jó komposzthalom ami olyan mint a szendvics: minél többféle anyagból áll, annál jobb. Itt egy szép kép az én legújabbamról:

 

Idén nagyon sok körtém termett a Bosh kobak fámon,  a romlottak (ami nem volt kevés) a komposztban kötöttek ki. Nagyon szeretik a méhek, tegnap 10 is falatozott belőle egyszerre. 

Ez a bejegyzés kicsit összefoglaló jellegűre sikerült, remélem azért élvezhető is volt.

Az idei első fagy

Pár napja az én kertembe is ellátogatott a fagy. Amúgy szerintem szemétség a természettől, hogy van két nap fagy, aztán meg hetekig teljesen jó az idő. Na ezzel nem azt akartam mondani, hogy inkább legyen hideg most is:) Két nap alatt minden melegkedvelő növényem lefagyott:  a tök, a cukkini, paradicsom, paprika még a szőlő levelei is lepörkölődtek. Érdekes, hogy a kertem felső részében a szőlő nem fagyott meg. Itt egy  lehangoló fotó:

Ezután felteszek pár pozitív képet, ne legyen negatív kicsengése a bejegyzésemnek. Az első, a retek már nődögél a komposztban:

Még nem ettem róla, várom hogy még nagyobb legyen, de nemsokára bekövetkezik a dolog.

Találtam a kertbe menet a réten őszi kikericset. Nagyon szépek voltak:

Szerencsére a kertbe kiültetett kaktuszaimnak nem lett baja:

Nem véletlen, arra a pár napra amikor veszélyes volt az éjszaka így betakartam őket:

Szőlőfajtáim II.

Ez a poszt már hetek óta készül. Most végre kész. Remélem már eléggé kiforrottnak találjátok ti is:) Tavaly már elkezdtem a szőlőim beazonosítását. Hédi bejegyzésének hála sikerült két újabb fajtát is felfedeznem a kertemben. Az egyik a Zalagyöngye, a másik pedig az Oportó. Ha így haladok pár év és az összes szőlőm meglesz. Itt találjátok Hédi írását: Szőlőnevelő és bulihely Ez meg az én tavalyi szösszenetem: Szőlőfajtáim

Itt pedig a kedvenc Medocomról egy jobb kép, mint a tavalyi:

Az igazság az, hogy az idei termés szebb lett, mint a tavalyi. Ez valószínűleg a tavaszi csapadékos időjárásnak volt köszönhető. Az idei szüret pár hete (szept. 7-8)  meg is volt, 175 kg lett.  Nem csináltam vele semmit, eladtuk mint tavaly. Majd talán jövőre. A tavalyi kicsit kevesebb lett, 150 kg körül volt. Ha idén nyáron párszor esett volna az eső, akkor nagyobbak lettek volna a szemek. Talán a képen is látszik, hogy a fürtök most kb 2x akkorák lettek, mint tavaly.
A Zalagyöngye nagyon szép lett az idén. Legalább 3x lefényképeztem ezt a fajtát:

Annyira szép fürtjei lettek, mindig megtetszett amikor elmentem mellettük. Tavaly még ezt a fajtát nem sikerült beazonosítanom. Az íze is olyan volt, mint a kinézete, mézédes.
Ez pedig az Oportóról egy kép:

Az íze és a kinézete teljesen olyan, mint amiről Hédi is beszámolt. Ez a fajta kicsit el volt hanyagolva az én kertemben, csak egyetlenegy tőke van belőle. Amióta felfedeztem, már kezd magához térni. Kiszabadítottam a ránőtt medoc alól, kap már napfényt is. Határozottan jót tett neki a napfény is meg a gondoskodás is. Nagy permetezést nem igényel, csak tavaszi bordói leves lemosót kapott, és remekül el volt vele egész évben. Jövőre már nagyobb lesz a tőkéje, és szebben fejlődik, több termést hoz majd.

Őszi veteményezés 2013-ban is

Mivel a tavalyi őszi vetésem sikeresebb volt mint a tavaszi, úgy döntöttem ezt a hagyományt mindenképpen folytatnom kell.  Itt a tavalyi bejegyzésem: Őszi veteményezés 

Kb 2 hete elvetettem a retket. Saját magot használtam, mert amikor rám jött az ültethetnék éppen nem volt elérhető távolságban retek mag. Így kicsit kevert lesz a termés, mert ha jól emlékszem kb. 3 féle magot vetettem el. Azokból volt most szaporítóanyagom amik elég erősek voltak ahhoz, hogy magot érleljenek tavasszal. Már ki is bújtak a földből a kis magoncok:

Itt pedig a komposzthalom teteje látható. Ezek a komposztálásra ítélt retekszárakból keltek. Helyenként  a spenót is bújik már.

Természetesen most is sokkal szebbek, mint az ágyásban:) Már megszoktam, a komposzt már csak ilyen, sok a tápanyag. Csak azt nem tudom, hogy lesz így átforgatva a komposzt. Pedig már itt lenne az ideje. A nyár nem éppen a megfelelő évszak erre, amikor hónapokig semmi csapadék nem esik. Most a kis palántákat nem fogom tönkretenni emiatt, ez biztos.
Ezek pedig a tavasszal elmaradt, és eddig az erkélyen nyaralt növényeim. Egy kis vöröskáposzta, karalábé, édeskömény. Azért nem lettek kiültetve, mert vízhiány miatt elpusztultak volna. Most nem tudom mi lesz belőlük, de próba szerencse. Aránylag hideg kedvelő növények, így akár még hozhatnak is termést. A karalábé és az édeskömény ráadásul a hidegebb időben nem annyira a virágzásra, hanem inkább a növekedésre koncentrálnak. A vöröskáposzta nem tudom át tud e telelni. Remélem igen.

Idén is támadnak a seregélyek

Idén is megjöttek "barátaim" a seregélyek. Intenzíven kb. augusztus második fele óta fosztogatják a szőlőmet. Itt egy kép róluk. Ha nagyítva nézitek, talán látszani fog belőlük valami. A villamos vezetékeknél nézzétek. Nem akartak modellt állni, így csak ezt a képet sikerült csinálnom róluk:

Tavaly hamarabb jöttek, több is volt belőlük. A tavalyi posztom itt van róluk: Seregély veszély Idén nem panaszkodhatom, csak minimális kárt okoztak. Azt is annak köszönhettem, hogy beszereztem seregélyriasztókat, és túl sokat vártam tőlük. Innen voltak a riasztók:  Seregélyriasztó, alkonykapcsolós
A meggyre és a cseresznyére is használtam a riasztókat, ezekre teljesen beváltak. Pedig azt írják a kezelési utasításban, hogy a fák védelmére nehézkesen használhatóak. A madarak egy szemet sem tudtak lopni idén a cseresznyéből és a meggyből. Tavaly a meggy nagy részét elvitték. Ajánlom madarakkal küzdő blogszomszédaimnak kipróbálásra. A szőlőre már nem volt ilyen jó, a tökéletes védelemhez kellettek a hálók is. Pedig elvileg szőlőre lett kifejlesztve, "hosszanti irányú kultúrák védelmére".  Így néz ki a helyszínen felszerelve:

Napraforgó

Csináltam egy napraforgó ültetési próbát idén. Így sikerült:

A téli madáreleségből volt a vetőmagom, kis fekete szotyolák. Nagyon ellenállóak, és szinte az összes kikelt. Jövőre hamarabb kell elültetnem őket, és nem ennyire sűrűre. Kb. 10cm-ként elég lesz 1 tő. A baj csak  az ezzel, hogy fogalmam sincs idén mikor is ültettem őket. Talán június elején? Jövőre május eleje lesz az előirányzott vetési idejük. Az idei vízszegény körülmények között is kifejlődtek. Sőt még teremtek is. Kisebb nagyobb tányérokat hoztak. Locsolóvizem nem volt a számukra. Gondolom azért némi eső nem ártott volna nekik, dehát Szent Péter idén sem volt túl bőkezű.

A termést majd télen odaadom a madaraknak. Végülis nekik ültettem. Remélhetőleg nem lesznek falánkok és nem fogják megenni még mielőtt beérik. Télen nagyobb szükségük lesz rá. Kicsit be is hálóztam őket, reméljük elég lesz. Most így néznek ki:

Még nem értek be teljesen, de már nem sok hiányzik nekik.

Esik az eső

Szuper, esik az eső! Ennyire már nagyon régen örültem az esőnek. Kb. 3 hónap kihagyás után ma esett egy igazi kiadós, ami ért is valamit. Biztos élvezik a növényeim is:

Nem én vagyok a képen :) Én bentről csodáltam a zuhogó esőt. Nem lehet betelni a látvánnyal.

Vöröshagyma felszedés

Sikerült a vöröshagyma felszedésével is elcsúszni idén, mint minden mással. Úgy látszik ez az év már csak ilyen. Nem történt baja, mert "szerencsére" nem esett az eső. Nem is tudom mikor esett utoljára, talán 3 hónapja. Ehhez képest még csak pár uborka tő adta meg magát, minden más él. Azt nem mondom, hogy virul is, ahhoz eső is kellene.

De vissza a hagymához. Idén nem volt olyan szép a  termés mint tavaly. Itt a tavalyi beszámoló: hagymaszüret.

Idén ültettem negyedkiló lila-, és negyedkiló vöröshagymát. A lilából ennyi lett:

Sajnos elég kicsik lettek, mint ahogy a fotón is látszik. Ez volt az első lilahagyma próbálkozásom. Azért ki kellene próbálni kedvezőbb évben is. Na majd jövőre! Csak legyünk pozitívak!
A vörösből pedig ennyi lett:

A vörösnek kb. a 80%-át szedtem ki eddig. Lett belőle egy óriási, a többi átlagos méretű. Sokkal jobb, mint a lila, de azért a tavalyi mögött messze elmarad, mind minőségben, mind mennyiségben. Most nem makóit ültettem, hanem valami német fajtát, mert tavasszal ezt lehetett kapni a mezőgazdasági boltban. Sajnos ki vagyok szolgáltatva a kereskedőknek, mert a dughagyma termelésem nem akar beindulni:) Végeztem már érzékszervi vizsgálatot is. A frissen felszedett hagyma, nem erős, inkább édeskés. Tavaly felszedés után a makói méregerős volt. Aztán tárolás közben vesztett az ízéből. Azt hittem a tavalyi aszályos időjárás miatt volt ilyen az íze. Most nagyobb volt a szárazság mint tavaly. Igaz a hagyma fajtája is változott.

A fokhagyma fajtái

Elérkezett a fokhagyma felszedésének az ideje. Mivel ez annyira nem ismert, (előre is elnézést kérek azoktól, akiknek már a könyökén jön ki az infó) kicsit kutakodtam utána milyenek is vannak. Kis hazánkban két fő fajtája terjedt el az őszi, és a tavaszi fokhagyma. Itt egy jó cikk a fokhagymákról: Termesszünk fokhagymát

Én ültettem őszit is és tavaszit is. Főleg azért, hogy tapasztalatokat gyűjthessek és leellenőrizzem, hogy a cikkben igazat írtak e. A vetőmagot (vagy inkább vetőgumót) mezőgazdasági boltban szereztem be. Jó drága volt, így legközelebb megpróbálok sajátot termelni.:) Nem is vetőmagnak mondanám, mert nem mag volt hanem fokhagyma fők. Azoknak a gerezdjeit ültettem el. Létezik belőlük mag is, de azok silányabb terméseket produkálnak, így azokkal nem kísérleteztem.
Az őszi fokhagymám így nézett ki május közepén:

Ősszel elkezdett kibújni a földből és tavasszal rendkívül hamar megnőtt, kihasználta a sok esőt. Szerintem sejtette, hogy pár hónap múlva nem sok nedvességben lesz része. A télen nem igazán ártott neki a méteres hó ami rajta volt, állítom még élvezte is a hűs hópihéket. Ennek ellenére a zord tavaszon (nem tudom emlékeztek e még rá, ebben a 40 fokos kánikulában) kicsit lefagyott a teteje, de szerintem ez nem vetette vissza a fejlődését. Kicsit már érettebben, de még mindig nem felszedhető állapotban, július elején ilyen volt:

Így nézett ki a tavaszi vetés május közepén:

A kép jobb oldalát kell nézni. Látszik, hogy szép zöld. Nemhiába ekkor még eső is esett rendesen.
 Itt pedig egy július elejei kép róla:

Egy pipacstő rontja az összképet, de mivel kedvenc virágom a pipacs, meghagytam ahol nem zavart különösképpen. Van aki gyomnak tartja, de olvastam már olyat róla, hogy a hasznos rovarokat a kertbe csalogatja. Szóval nem gyom, csak nagyon szívós növény :)
Visszatérve a fokhagymára, ezen a képen látszik, hogy még zöldebb, mint az őszi társa. Mostanra már utolérték egymást, és mindkettő felszedhetővé vált. Vártam, hogy biztosan beérjenek. Mivel kb. 1,5 hónapja nem esett számottevő eső, az érést semmi sem zavarta. Van előnye is a félsivatagos klímának.:)
Most pedig lássuk a termést. Ekkora lett a tavaszi:

Itt pedig az őszi látható:

Az igazság az, hogy nem  lettek túl nagy fők, nagyobbra számítottam. Olyan 3-3,5 cm átmérőjű az átlag. Ültettem még francia fokhagymát, ami jóval nagyobb fő volt szaporítóanyag korában, mint a másik két fajta. A kertemben nem nőtt nagyobbra, hanem ugyanakkorára, helyenként még kisebbre is, mint a magyar fajták:

Ugyanakkor jóval drágább volt, mint a magyarok. Kíváncsi leszek az ízére. A neten helyenként agyon dicsérik az aromáját, az illatát. Gazdasági okokból, meg azért is mert szkeptikus vagyok a túl drága dolgokkal szemben, egyenlőre csak 2 főt ültettem el. Gondoltam azért kipróbálom, mert csak izgatta a fantáziámat. Ősszel ültettem, mert hát ez őszi fokhagyma volt.  Vannak tavaszi fajták is, de én ehhez  jutottam hozzá. Eddig a méreteit tekintve alulmaradt a magyarral szemben. Ez lehet a kertem hibája, kap még egy esélyt idén ősszel, ezúttal a most megtermelt saját szaporítóanyagomból. Pár tő magot is érlelt, meglátjuk abból mi lesz ha elültetem.
Közben már érzékszervi vizsgálatot is végeztem. Elég jó íze volt, finom zsenge, jó csípős, de még nyersen is ehető. Megettem vagy 3 főt az egyikből, csak elfelejtettem közben, hogy ez az őszi volt vagy a tavaszi :)  Abban biztos vagyok, hogy nem a francia volt, azt majd a végére tartogatom. Szóval az érzékszervi vizsgálatot  kezdhetem elölről.
Amúgy nem sok gondom volt a fokhagymákkal. Kártevőjük nincs, kifüvezni is inkább csak az őszit kellett. Hála az idei "remek" időjárásnak a tavasziban még a fű sem nagyon nőtt ki. Szóval megéri ültetni, főleg annak aki nagyobb mennyiségben fogyasztja. Mostanában a boltokban nem nagyon lehet hozzájutni az extrémebb fajtákhoz. Szerintem ott már többnyire csak  kínai kapható.