Boldog Karácsonyt kívánok minden Kedves Olvasómnak!

Talaj a kertemben

Most hogy november végén ültettem pár gyümölcsfát, és ástam jó nagy gödröket, ennek kapcsán megcsináltam a kertem talajmetszetét. Le is fotóztam nektek. Megértettem végre, hogy az ilyen jellegű fotókon mért színes méterrudakat használnak, a colostokból sajnos túl sok minden nem látszik. Nem baj, majd kielemzem nektek, hogy mit is kellene látnotok.

A talaj termőrétege 30-40 cm, helytől függően. A kertem felső részében ezt a réteget közvetlenül a löszös réteg követi. Ránézésre azt mondtam volna, hogy homokkő, de sikerült találnom a környékről egy talajtani térképet, és aszerint lösz. Ha lefelé megyünk a kertben, úgy 20-30 méterrel lejjebb, van mégegy agyagos réteg a korábban említetteken kívül. Ez a réteg így néz ki.:

A legfelső humuszban elég gazdag réteg 30-40 cm vastag. Ezt követi  10-20 cm agyagos réteg, majd ez alatt van a kissé köves, löszös ásványi réteg (mállott anyakőzet). Az anyakőzet valószínűleg mészkő, mert a talaj kicsit meszes, de addig nem ástam le :)

Amíg nem volt meg a talajtani térkép arra tippeltem volna, hogy a kertem talaja humuszkarbonát talaj. Találtam róla képet a neten, és nagyon hasonlít a kinézete az én talajomra. Mivel a kertem alapja lösz, ezért csernozjom talajom van. Szerintem ez az egyik legjobb talaj ami Magyarországon található. Igazán szerencsés vagyok :)

Így néz ki a humuszkarbonát talaj. Ugye hogy hasonlít az enyémre, még a vékony agyagos réteg is megvan?

 
Ez pedig a csernozjom:

Zöldtrágyázás, mustár

Manapság szerencsére egyre nagyobb hangsúlyt kap a zöldtrágyázás. Én is a lelkes hívei közé sorolom magam. Erre a célra a gyors növekedésű és nagy mennyiségű biomasszát adó mustár, mézontófű és olajretek a legmegfelelőbb. Ezek a növények az év bármely szakában vethetők, amikor elég nedvesség van a csírázásukhoz.

Nekem a mustár az egyik kedvencem, idén viszonylag nagyobb mennyiségben próbáltam ki a kertemben. Nagyon bevált, és betöltötte a funkcióját. Nemcsak zöldtrágyanövény, hanem jó méhlegelő is egyben. Nem kellett volna hagynom hogy virágozzon, mert úgy  a vízigénye fokozódik, de annyira szép virágai voltak, hogy nem volt szívem virágzás előtt levágni. Május végén így nézett ki a virágzó mustár a kertemben, rengeteg rovar, köztük méhek is seregestül látogatták :

Nem bántam meg, hogy hagytam kifejlődni, mert rengeteg termést hozott. Igaz csak kb 1kg-ot sikerült összegyűjtenem belőle, mert kissé szúrós termései voltak. A maradék sem ment kárba, egy része bevetette a helyet, ahol felvirágzott, és a komposzthalmok tetejére is jutott a magjából. Amúgyis a komposztra került volna a szára, amiből kitapostam a magokat, így keltek a kis mustárok a komposzt tetején is.

A keresztesvirágúak (ilyen a mustár, a repce és az olajretek is), megkötik a nitrogént és megőrzik a következő évre. Az ily módon tárolt nitrogén az utónövények számára közvetlenül hasznosíthatóvá válik.

A zöldtrágyának szánt  növényeket sok helyen azért termesztik, hogy a zöld részeket a talajba forgassák. Én is így cselekedtem:

A zöldtrágyanövények gyors növekedésűek és viszonylag igénytelenek. A  földbe forgatva őket javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát, a tápanyag-gazdálkodást, hozzájárulnak a szerves anyag mennyiségének növeléséhez, védik a talajfelszínt az eróziótól. Intenzív gyökérnövekedésük révén biológiai lazító hatást is kifejtenek. Akkor a legjobb a hatásfoka  a zöldtrágyázásnak, ha ezek a növények éppen elérik a virágzóképes kort, de nem hagyjuk őket virágozni, hanem beforgatjuk őket a talajba. A mustár és az olajretek mélyre hatoló, vastag karógyökerükön keresztül a felső talajrétegbe hozzák fel a tápanyagokat, ami az utónövény tápanyag felvételét könnyíti meg. Ez a két növény a  talajlakó fonálférgeket is pusztítja.

Azok a legjobb zöldtrágyanövények, amik kétszikűek és rövid tenyészidejűek, gyors fejlődésű növények. Ilyenek még a korábban említetteken kívül a somkóró, a csillagfürt és a mézontófű. Ezek szerteágazó, mélyre hatoló nagy tömegű gyökérzetet fejlesztenek.

Jövőre, ha sikerül magot szereznem belőle, akkor kipróbálom a  mézontófüvet, ami mellesleg kiváló  mézelő növény is. Ezt találtam róla a neten: "Őszi beszántása jelentős szervesanyagtömeget jelent, és ciántartalmú bomlástermékei szintén távol tartják a fonálférgeket. A kezdeti fejlődése nem túl gyors, de később a bundaszerű borítást adó állomány igen jó gyomelnyomó."

A zöldtrágyázásnál tehát a föld feletti vegetatív részek beásásával elsősorban nem a humusztartalom növekedését célozzuk meg, hanem nitrogénbőséget kívánunk elérni a talajban.

Bűzafű II.

Biztos hallott már mindenki a búzafűről, amiből csinálják a búzafűlevet. Ez állítólag egy nagyon egészséges zöldturmix, manapság még a rák gyógyítására is használják. Na mármost gondoltam egyet, hogy én is kipróbálom tényleg olyan jó e. Elmentem a boltba és vettem méreg drágán tönkölybúza magot, mert ebből állítják ám elő a búzafűlevet (Aki nem tudná  csak azok kedvéért írtam le). Mivel ilyen drága volt, gondoltam, hogy utánanézek nem tudok én is termelni belőle vetőmagot. Kiderült hogy az egyik legigénytelenebb búzaféléről van szó. Sokkal igénytelenebb mint akármelyik másik hazánkban termelt gabonaféle. Itt találtok róla egy linket: Tönkölybúza termesztése

Ráadásul pelyvástul vetik, ami azt jelenti hogy még kicsépelnem sem kell. Nosza nekem se kellett több, még a tavasszal elhatároztam, hogy ezt muszáj kipróbálnom Kicsit elkéstem a vetésével, de talán nem lesz gond belőle, majd maximum később lesz aratás.Van időm, pár hét ide vagy oda.

A képeken látszik, hogy nem túl nagy területet foglal el a kertemből. Úgy gondolom igazán megéri kipróbálni mi lesz belőle. Sorokba vetettem, elég sűrűn, ahogy olvastam a cikkben. Elég rossz volt ültetni, mert teljesen átázott a talaj, és elég hideg is volt. Megoldottam a dogot, kicsit sáros lettem közben, de a cél szentesíti az eszközt. Természetesen utána be is takartam a magot, gereblyével, meg ahogy tudtam. Sajnos ebből a tapasztalatból kiindulva, ha nem lesz jobb kicsit az idő, akkor a tél alá vetés nálam idén elmarad. Pedig annyi helyen olvastam, hogy tisztára megjött hozzá a kedvem. Viszont ahhoz egy cseppet jobb körülmények kellenek.

Közben találtam egy remek cikket a búzafű termesztéséről. Ha lesz elég vetőmagom, jöhet a termesztése jövő tavasszal, vagy nyáron: Bűzafű termesztése

Havas kert

Idén is leesett az első hó, nem úsztuk meg. Bár tulajdonképpen, mint kerttulajdonos örülnöm kéne, de valahogy mégsem örülök. Még rengeteg dolgom lenne a kertben, és abban kicsit akadályoz a hó. Ilyenkor  felpörög a munka, a lemaradt kertészek  igyekeznek utolérni magukat :)

Legelőször pár havas kép nektek:

Azért ennyire nincs szibéria nálunk, estére majdnem mind elolvadt, de azért szép volt amíg megvolt.

Nekem is van még pár tennivalóm, ahogy a képeken is látszik. Az első képen lévő paprika száraknak már rég a komposztban lenne a helyük, de ami késik nem múlik. Ezen kívül  kell még ásnom egy keveset. A  cseresznye és meggyfa alatti területet is tervezem felásni, mert állítólag ez megritkítja a  fa alatti földben telelő cseresznyelegyeket. A téli fagyok miatt élhetetlenebb lesz a környezet nekik. Nem volt sok kukac a cseresznyénkben, de azért nem árt nekik egy kis ritkítás. Még kicsi hátra van a répa kiszedéséből is. Viccesen néz ki a körömvirág a havas kertben. A hó kicsit lenyomta a virágszárakat, de azért még gyönyörűek:

Fát ültetek II.

Nem bírtam magammal és ültettem még pár fácskát. Először almafára volt szükség, mert a tavasszal ültetett Idaredemnek nem volt beporzó párja. Ehhez beszereztünk egy Tenroy-t, ami nem más mint a Royal Gala. Tenroy a titkos neve, hogy senki ne ismerjen rá.

Ő még csak suháng, de legalább kedvemre alakíthatom. Jövőre egész szép fa lesz belőle. Azért vettünk Gálát amúgy, mert az jó porzópárja az Idarednek. Elvileg a Gála önbeporzó, de azért beszereztünk egy Golden spurt is. Ez jól porozza a Gálát is, meg az Idaredet is. Szóval igyekeztünk mindenre odafigyelni, így a beporzással talán nem lesz gond. A szomszédban van egy nagy alma ültetvény, az is beporozhatná a mieinket, de azok nem nagyon szoktak teremni, ezért inkább igykeztünk mi megoldani a dolgot. Kicsit el vannak hanyagolva, talán az az oka, hogy nem nagyon igyekeznek termést hozni. Itt van az én Idaredem, amit még tavasszal ültettem: tavaszi idared Az ő ültetőgödre nem volt olyan nagy, mint az új társaié, viszont egész tavasszal és nyáron szorgalmasan locsoltam. Szóval ilyen téren el van kényeztetve. Még mindig van rajta pár levél, pedig már minden egyéb fa kopasz.

És mivel párosan szép az élet, vettünk két őszibarackot is. Az egyik a Red Haven, ami nagyon finom és amellett elég korán érik, július végén:

A másik pedig Suncrest, ami állítólag 19 nappal később fog érni. Szóval nyaranta jól el leszünk látva őszivel is. Amúgy a Red Haven önbeporzó, a  Suncrestet nem tudom, de ha nem az, akkor is lesz aki beporozza. Ő is egy mutatós fácska: 

Ültettem egy Vilmos körtét is, de róla már nem készült fotó. Talán majd jövőre, már elment téli álmot aludni.

1 év múltán pedig mindenkinek csak ajánlani tudom a faültetési módszeremet. Elég jól bevált. Itt le is ellenőrizhetitek az eredményt, ilyenek a fáim 2013 novemberében: Fiatal fáim

Fát ültetek

Eljött hát ez a nap is, a faültetés ideje. Egész nyáron erre vártam. Már elterveztem, hogy mit hova fogok ültetni. Túl sok a szőlőm és úgy döntöttem a kivénhedt szőlő matuzsálemek helyét gyümölcsfa fogja átvenni. Például ő is egy kivénhedt darab, teljesen kipusztult már szegény:

Szép szabályos lyukakat ástam a leendő fáimnak 1mx1mx1m-set, ahogy kell. Nem volt olyan könnyű, mint elméletben gondolná az ember. Főleg hogy az alját még csákányozni is kellett:

Itt lehet nem tűnik olyan nagynak, de a végén alig bírtam kimászni belőle :) Töltöttem bele egy kis lótrágyát (kb. 1,5 talicskával), meg vissza a földet amit kiástam. Milyen jó kis munka, először kiássuk a földet kínnal keservesen, aztán meg vissza töltjük az egészet. Igaz fordítva csináltam, a jó föld ami a tetején volt ment alulra. Pár év múlva is legyen egy kis kakaó szegény fáimnak. Többek között ezért is szereztem be egy kis lótrágyát októberben lótrágya októberben

Itt pedig a frissen (ma reggel) beszerzett mandulakajszimat láthatjátok. Jó nagyra nőtt, bár ez a képen annyira nem jön ki (biztos, mert a  gödör is nagy lett):

Mivel önmeddő a drága, kellett még egy kajszi. Ezt a kis problémát Ceglédi arannyal oldottuk meg:

Nagyon szép fácskát sikerült beszerezni. Az elmúlt évben ő inkább az oldalágakra gyúrt, nem pedig a sudárra, mint a mandulakajszi. Szépen be is iszapoltam őket, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Most pedig jöhet a téli jól megérdemelt pihenés, hagy eredjenek azok a gyökerek!

Így utólag azt kell mondanom, hogy elég jól bevált a faültetési módszerem. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Le is ellenőrizhetitek, itt vannak a fáim 1 évvel később 2013 novemberében: Fiatal fáim

Diólevél komposztálása

Annyi ellentmondásos információt olvastam a diólevél komposztálásáról, hogy úgy döntöttem kipróbálom magam, lássuk mi lesz belőle. Bevallom férfiasan még sosem próbáltam. Ha esetleg növekedésgátló anyagokat tartalmaz majd a diólevélből készült komposzt, azt is fel tudom használni. Majd a gyomok növekedését fogja akadályozni. Olyan területre fogom szétteríteni, ami gyomosodásra hajlamos.

Találtam egy cikket, ami bizakodással töltött el, mégis lesz ebből a dióból valami:) Vagyis nem valami, hanem komposzt: diólevélből komposzt

Azóta már meg is telt a kis komposztálóm. A szomszéd diófája is az én kertembe szemetel.
Egy év múltán pedig meg is vannak az első eredmények. Itt el is olvashatjátok őket: diólevél komposztálása II

Lótrágya

Sikerült beszereznem pár kiló lótrágyát a kertembe. Nem volt olcsó, de megérte. Nagyon jól néz ki :)

A képen nem tűnik soknak, de eléggé sokáig tartott betalicskázni a kertbe. Igaz közben a komposzthalmokat is rendeztem. Raktam mindegyikbe, mert állítólag nagyon jól beindítja a komposzt érését. Volt a lótrágyában jó sok giliszta, ami igazán biztató, ennyit már régen láttam egy kupacban. Találtam jó sok pajort is benne, amiket lehetőség szerint igyekeztem elpusztítani. Majd remélem a vakondjaim is segítenek az irtásukban. Jó sok vakond van nálam, legalább veszem valami hasznukat.

Nagyon ráfért már a kertemre egy kiadós talaj feljavítás, pár évig ezzel sem lesz gondom. Amit idén nem használok fel, és a komposzthalmokba se fért már el, azt ilyen trapéz alakú prizmákba raktam és lefedtem földdel:

Valahol olvastam, hogy tököt kell rá ültetni, ami a nyári évszakokban is jól leárnyékolja, így gátolva a kiszáradását.

Ültettem rá egy kis mustárt, nagyon jól néz ki:

Büdöske és körömvirág a kertemben

A büdöske (rendes nevén bársonyvirág) egy nagyon hasznos gyógynövény. Amellett hogy csodálatosan szép és változatos virágaival nagyon dekoratív is tud lenni a kertben, jól véd nagyon sok betegség ellen. Illóolaja elűzi, elpusztítja a káros baktériumokat, férgeket, gombákat, egyéb talajlakó kártevőket. Tiofén tartalma toxikus hatású a fonálféreg fajokra. Be kell ültetni vele az egész kertet. A gyümölcsfákat is védi levéltetű invázió esetén. Főleg paradicsommal és uborkával összeültetve ajánlott. Mi emberek is használhatjuk. Sokan teába, salátába és köretekhez használják díszítésnek a szirmait. Gyógynövényként való felhasználásakor a virágokat gyűjtik a fészekpikkelyek nélkül, az első virágzat megjelenésétől egészen a fagyokig.

Hasonlóan hasznos gyógynövény a körömvirág. Van aki erre esküszik, ezért úgy döntöttem ezt is elszaporítom a kertemben. A málnát megvédi a gyökérmolyok ellen és távol tartja a levéltetveket is. Amúgy a körömvirág jól bírja a hidegebb időjárást. Bírja a gyengébb fagyokat, és a tél elmúltával kihullott magvai képesek kikelni. A büdöske sajnos nem ilyen, őt csak a fagyok elmúltával lehet telepíteni, és az első őszi fagy el is fogja vinni. Kell belőle gyűjteni sok-sok magot, hogy jövőre jusson belőle az egész kertbe.

Ezen a képen büdöske virágzik a szőlőtőkék mellett. Illatos virágai nagyon jól néznek ki, igazán feldobják a kertet. Van belőle törpe és 70 cm-re növő is:

 Itt egy különleges példány. Ugye milyen jól néz ki?

Itt pedig a körömvirágot láthatjátok a málnabokrok mellett. Ezek olyan fél méteres példányok:

Erdei sikló

Találkoztam ma a kertben egy kigyókölyökkel. Éppen be akart költözni a pincémbe, bár lehet csak be akart nézni, hogy mit tartok ott. Szerencsére a kezem ügyében volt a fényképezőgépem, így lefotóztam. A fotózkodás után úgy döntött mégse kíváncsi a pincémre:)

Elhatároztam hogy beazonosítom, nehogy valamilyen vipera féle legyen. Első kép amit találtam az interneten egy keresztes viperáé volt. Tisztára olyan színű volt mint az én kígyómé. Mondanom sem kell megállt bennem az ütő egy pillanatra:)) Aztán megtaláltam ezt a bejegyzést: sikló  Ebben a bejegyzésben lévő kígyó tisztára olyan mint az enyém, csak az enyémnek szebb a feje, van rajta két fekete nyíl:

Találtam egy másik bejegyzést, amiben szakasztott olyan kígyó volt mint amivel én találkoztam,. Állítólag még meg is harapott valakit, akinek semmi baja sem lett. Ez igazán biztató:) Talán én is túl fogom élni a kertészkedést. Újabb kutakodás után arra jutottam, hogy ez mégsem erdei sikló, hanem rézsikló. Legalábbis ez a honlap ezt állítja: rézsikló. És azt írják róla fiatal egyedei ízeltlábúakat esznek, szóval barát:)) Megeszi a káros rovarokat a kertemben,.

Komposzthalmok

Ma megszületett a harmadik komposzthalom a kertemben. Az első, amiről képek láthatók ebben a bejegyzésben, már kezd betelni: Komposzthalom

A másik kettőről egyenlőre még nincs fotóm, de ami késik nem múlik. Mivel elég hosszú a kertem,  van vagy 90 m, kellett egy az elejére, egy a közepére és egy a végére. Az első, ami már kezd betelni, az  a középső részen helyezkedik el. Úgy tervezem, hogy rakok a tetejére (ha sikerül szereznem) jóféle trágyát.  Aztán takaró földet, és ültetek bele, mondjuk salátát, vagy esetleg borsót. Olyan lesz mintha dombágyás lenne, csak nem lesz túl magas. Legalább nem szárad ki annyira, és nem kell sokat locsolni.

Mindig fáj a szívem, meg persze meg is fulladok a füsttől, amikor mások az értékes kerti hulladékot elégetik, így fosztva meg magukat egy csomó értékes szerves anyagtól. Ez bűnös pazarlás és egyúttal környezetszennyezés is! Szagoljunk csak bele a levegőbe az úgynevezett tavaszi vagy őszi nagytakarítások idején, olykor valóságos szmog borítja a vidéket, miközben rengeteg értékes szerves anyag megy veszendőbe. A kerti hulladékok égetésekor annyi szén-monoxid keletkezik, amennyi a legforgalmasabb útszakaszokon egy nagyvárosban. Ha a komposzthalmaim elkészülnek, legalább 5-6 m3 friss komposztom lesz. Ha a hulladékot elégettem volna, akkor csak egy kis hamum lenne:) Az is jó, de korántsem ér annyit mint a friss komposzt. A komposzt sokkal több, mint tápanyagforrás, több, mint a talaj szerkezetét javító anyag. A komposzt az élő talaj jelképe.

Sokan esnek abba a hibába, hogy mindenféle komposztkészítő berendezést akarnak venni. Mondjuk ezt az áruházak generálják, amik mindenféle csodasilót árusítanak, jó borsos áron. Ezek aztán kiemelik a hulladékot a földből, ami ezért kiszárad, és ha nem locsoljuk akkor biztosan nem lesz belőle más, csak egy csomó szárított levél, fű vagy éppen banánhéj. Pedig egyszerű a megoldás, áss egy gödröt és kész a remek komposztsiló. A kiásott föld meg jó lesz takaróföldnek. Ezek után nem kell mást tenned, mint konyhai hulladékkal, a kertben található lebomló anyagokkal feltölteni a gödröt, meg még kicsit a föld fölött is folytatni. Nagyon magas azért ne legyen, mert akkor fenyegeti a korábban már említett kiszáradás veszélye. Ha így csinálod a komposztot, akkor a giliszták is könnyebben bele tudnak költözni, és segítenek a komposzt elkészítésében. Ha azt akarjuk, hogy a komposzt elég oxigénhez jusson, akkor szellőzőnyílásokat kell rá építeni. Legegyszerűbben ez úgy oldható meg, ha valamilyen üveget, mondjuk vízzel töltött ásványvizes palackot építünk be a komposzthalomba. Idővel ezt a palackot mindig feljebb és feljebb húzzuk, így a végén elkészül a szellőző kürtő. Ha jól csináltuk ez a kürtő a halom aljáig leér, és képes oxigénnel ellátni a lebontó szervezeteket. Idővel kitapasztaljuk majd mennyi szellőzőnyilás szükséges az optimális lebontáshoz..

Így néznek ki a készülő kürtők a komposzthalomban:

Na többek között ezért is kell komposztálni. Olvasd el a cikket!

Őszi veteményezés

Már nem is gondoltam rá, hogy az idei kissé aszályos év után még csináljak másodvetést, de Guzner Gyula barátom bejegyzése meghozta a kedvem. http://gyunyikabiokertje.blogspot.hu/2012/09/ma-kertben.html

Így hát vetettem 4 féle retket, 2 féle fokhagymát (magyart és franciát). Kíváncsi vagyok mi lesz belőle, bár a fokhagymával nem késtem el. Majd okvetlenül le fogom ide írni a késői másodvetéses tapasztalataimat.:)

Na már vannak is fejlemények. Kel az egyik retek, méghozzá a hosszúkás (az kel hosszában), ami alul fehér felül pedig piros.  Tavasszal elég ízletes volt, azért vetettem most is, hátha lesz belőle valami. Vetettem még sárga hónapos retket, állítólag hidegtálakon rendkívül látványos. Aztán nyári vajretket, amit augusztusban kellett volna elültetni, de akkor nem sok értelme lett volna. Lássuk mi lesz belőle most. Úgyis remélhetőleg még sokáig tart a jó idő. Aztán meg a szokásos piros retket, amit a boltban is lehet mindig kapni. Tavasszal abból is jókat ettünk.

Van hosszában 4 sor (az az alul fehér felül piros), meg keresztben is (azok meg a maradék 3 fajta):

Na ilyen az alul fehér, felül piros. Most sokkal nagyobb és ízletesebb mint tavasszal volt, pedig ezt a magot én termeltem:

 

Jó lett még az őszi sárga színű hónapos retek, és a piros hagyományos, ahogy a fotón is látszik. A nyári vajretek nem tudott megnőni, valószínűleg hosszabb a tenyészideje.

Paprikák a kertemben

Állítólag ma volt a nyár utolsó napja, holnaptól jön az ősz. Azért én még bemutatom nektek milyen paprikafajtákat ültettem a kertbe idén nyáron.
Amúgy azt tudtátok, hogy a hungarikumnak számító paprika őshazája Mexikó volt? Még Kolumbusz hozott belőle pár darabot annak idején. A paprikának nagy a C-vitamin tartalma. Szent-Györgyi Albert a paprikából előállított C-vitaminnal érdemelte ki a Nobel díjat. A savanyítás során hőkezelés nem éri  a paprikát, így a C-vitamin tartalma se semmisül meg. Így a legolcsóbb téli vitaminforrások közé tartozik a savanyított paprika.

A kertembe sokféle paprikát sikerült ültetnem.  Először is a kedvencem a Fehérözön:

Az eléggé csípős cseresznye:

A még csípősebb szentesi:

A már pirosodó fűszer:

Pechemre ez is csípős:)) Még jó, hogy nem szeretjük az erőset:)

Szőlőfajtáim

Nagy fába vágtam a fejszémet, megrpóbálom beazonosítani a szőlőimet. Én elsősorban kertész vagyok, csak idei évtől lettem szőlész is. Egy kedves olvasóm segített időközben, így az összes fajtát sikerült beazonosítani. Köszönöm neki! Természetesen a szőlőimet is biokertész módon műveltem. (Permetezni lehetőleg ne, vagy csak a biokertészetekben is engedélyezett szerekkel szabad). Lehet viszont ültetni a sorok mellé és  közé büdöskét, mert az elüldözi a kártevőket, meg nem utolsósorban jól is mutat  a kertben:

Visszatérve a szőlőimre, az első és a szőlők kb 80%-át teszi ki a kertemben a Medoc noir. A legfinomabb szőlőfajtám annak ellenére, hogy kisszemű és  borszőlő. Ezt az is bizonyítja, hogy a seregélyek kizárólag ezt a fajtát fogyasztották:)) Idén a must cukorfoka 22 volt. Lehet ezért érdekelte annyira a seregélyeket is. Most olvastam a jó hírt, hogy ez egy rezisztens szőlőfajta. Ez azt jelenti, ellenáll a betegségeknek és nem kell permetezni. Akkor azért bírta olyan jól ezt a biogazdálkodást, amit én műveltem vele:)) Egyébként átkeresztelték és újabban Menoir-nak hívják. Eztán én is így fogom nevezni.

A következő az Olaszrizling, legalábbis szerintem:

Ez egy nagyszemű csemegeszőlő, a neve a Szőlőskertek királynője:

Van még egy másik fajta csemege. Ez is mézédesre érik, ha elég időt tölt a tőkén. Ez a Pölöskei muskotály:

Ez piros szaszla. Nem olyan édes mint a medoc, de finom az íze, a darazsak is kedvelik:

Ez is egy borszőlő, Tramini a neve. Nem túl édes, de jellegzetes íze van. A fürtök nagyon kicsik:

4 féle tök a kertemben

Sikerült néhány fajta tököt meghonosítani a kertben. Az első kettő az uborka tökre oltása kapcsán merült fel.

Laskatök:

Ez a fajta kicsit jobban bírta a kertemet, mint a kolbásztok (a következő fajta), de a szárazság nem tetszett neki. Eddig csak 1 termést hozott, nem tudom be tudja e érlelni. Reméljük mihamarabb esik az eső, mert ha nem, akkor sajnos nem számíthatok túl bő termésre:)) Néha szoktam locsolni is, de mivel nincs kút a kertemen csak egy ciszternám van, a tökökkel nem bántam túl bőkezűen a vízzel. Tartalékoltam az egyéb hasznosabb terményekre, mint például paprika paradicsom.

Kolbásztök:

A kolbásztök nagyon jól indult tavasszal. Jól bírta a klímát, még az aszályt is. Leghamarabb ez a fajta hozott termést. Viszont augusztus derekán romlásnak indult, az összes megmaradt termését leszárította, sőt még maga a tök is kiszáradt. Leginkább őt viselte meg a szárazság.

Fénykorában még ilyen volt:

Nagyon jól nézett ki, de sajnos az idei nyár végzett vele. Jövőre megint megpróbálkozom vele.


Olasztök:

Ez a klasszikus tökfajta, ami egy sütőtök, de nagyapáink olasztöknek nevezték. Kicsit későn sikerült ültetnem, de jól megindult, jó nagy szárat növesztett (a képen annyira nem látszik). Viszont termést egy darabot se hozott azóta se. Valószínű az aszály miatt. Még a szárazságot is viszonylag jól bírja, legalábbis a kolbásztökhöz viszonyítva.

Itt egy kép róla, bár itt a legrosszabb formáját mutatja, mert most készült nemrégen, az augusztusi kánikula kellős közepén.

Olajtök (héjnélküli magja van):

Ez a legsikeresebb fajta a kertemben. A fentiekkel azonos körülmények között van tartva, helyileg is a közelükben van. Mégis van rajta legalább 5 db termés, és némelyik már elég nagy is. Mivel ez tűnik a legszívósabbnak, jövőre okvetlenül kipróbálom majd az uborkát ráoltani. Ha nem olvastad még az idevágó bejegyzésemet, okvetlenül tedd meg, mert érdekes: Uborka oltása tökre  Más uborkáról hasznos tudnivalókat is találsz a bejegyzésben.